Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folyt... - ELNÖK (Vörös Vince): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka:
1101 Az ügyészségi reform lényege abban áll, hogy az ügyészség a jelenlegi országgyűlési alárendeltségből a Kormány alárendeltségébe kerül. Ez NyugatEurópában nem egyedülálló, de tipikus és általánosan kö vetett megoldás, illetőleg a magyar közjogi hagyományoknak is túlnyomórészt ez felel meg. E megoldással kapcsolatban számos aggály lépett föl. Többek között az, hogy az alárendeltség tervezett változása a Kormány számára lényeges jogosítványt biztosítana a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységének a befolyásolására. Ezzel szemben azonban megalapozott az az ellenérv, hogy e megoldás nem sérti a bíróságok függetlenségét, mert nem jelent beavatkozást az ítélkezésbe. Az ügyészségnek tehát alapvetően az les z a feladata, hogy indítványokkal eljárásokat kezdeményezzen, illetőleg az eljárásokban alakítólag lépjen föl, s ily módon gyakorol majd hatást a független magyar bíróságok jogalkalmazási gyakorlatára. Ennek nagy jelentősége van egyrészt a jogalkalmazás eg ysége tekintetében, másrészt pedig abból a szempontból, hogy a társadalmigazdasági viszonyok változásaira a jogalkalmazási gyakorlat megfelelően reagáljon. A társadalom működésének alakulása és a jogfejlődés továbbá egyértelműen azt is bizonyítja, hogy a büntetőjogon kívüli területeken is nélkülözhetetlen az ügyészség közreműködése. Ilyen területek például a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a pártok és a sajtó, illetőleg az ezekkel kapcsolatos ügyészségi feladatok. A rendszerváltozás során is több olyan törvény született, amely különféle ügyészségi feladatokat határoz meg a büntetőjog területén kívül. Vitatott kérdés volt, hogy a katonai ügyészségek megszűnjeneke ugyanúgy, mint a katonai bíróságok, vagy pedig viszonylagos önállóságukat megtartva to vább működjenek. A javasolt megoldás egyértelművé teszi, hogy a katonai ügyészségek a magyar ügyészi szervezet részeként továbbra is működni fognak. A katonai ügyészségekhez 1992ben kettőezernél több feljelentés érkezett, és ebből az ügyészség 1500 ügyben fejezte be az eljárást 1992 végéig. A katonai ügyészségek a honvédség tagjai közül 1100 katona ellen folytattak vizsgálatot, amely a korábbi évhez képest 14%os csökkenést jelentett. A határőrségnél 326 fővel szemben jártak el. Rendőr ellen 123 esetben fo lytattak nyomozást katonai bűncselekmény alapos gyanúja miatt. A katonai ügyészségek a büntetőeljárások lefolytatása mellett 10 öngyilkosság — melyből 9 a honvédségnél, 1 a határőrségnél történt — , 23 öngyilkossági kísérlet, 8 fegyverbaleset, 11 repülőgép, harckocsi- és vízi baleset vizsgálatát végezték el. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy bár a katonai ügyészség hatáskörébe tartozó ügyek csökkentek ugyan, de a katonai ügyészségekre az egységes ügyészi szervezet részeként továbbra is szükség van. Az ü gyészségek jogállása és feladatai tekintetében a különböző országokban eltérő modellek alakultak ki. A kontinensen az államügyészség a hagyományos. Magyarországon történelmileg szintén a kontinentális típus alakult ki, és a francia modellhez állt a legköze lebb. Az ügyészség alkotmányjogi helyzetét rendező törvényjavaslat is a kontinentális modellt választotta. Ennek megfelelően a magyar ügyészség szervezeti önállóságát megtartva a legfőbb ügyész személyén keresztül kapcsolódik a végrehajtó hatalomhoz, s így az ügyészség tevékenységéért a politikai felelősséget az igazságügyminiszter viseli. Az ügyészség ugyanakkor változatlanul megtartja hierarchikus struktúráját, szigorú alá, fölérendeltségi viszonyait. Az igazságügyminiszter utasítási joga az eljárás el őbbrevitelét célzó cselekményekre, például az ügyek bíróság elé vitelére vonatkozik. Vádemelésre vagy azt megelőzően az eljárás megszüntetésére nem. Ebből következően a magyar ügyészség formailag a végrehajtó hatalomtól függő államigazgatási szerv. Tartalm ilag azonban a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom között helyet foglaló kettős arculatú intézmény, amely működésében önálló igazságügyi hatóság, s amely
