Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA jegyző:
1091 Ugyanakkor az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatásával egyidejűleg szükségszerűnek tekintjük a pótmagánvád intézményének bevezetését i s. Természetesen tisztában vagyunk azokkal a kifogásokkal, amelyek szerint statisztikai szempontokból elhanyagolható a pótmagánvádas ügyek száma az olyan országokban is, mint például Ausztria. Azonban a pótmagánvád rendkívül fontos garanciális intézmény, a melynek bevezetését nem az ügyek nagy száma indokolja, hanem egyszerűen az a tény, hogy segítségével az állampolgár az ügyész helyére léphet a jogsértőnek vagy indokolatlannak tartott vádmellőzés vagy vádelejtés esetén. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a régi magyar bűnvádi perrendtartás is rendkívül széles körben ismerte a sértettnek a jogát arra, hogy a királyi ügyészség helyét a vád képviseletének megtagadása vagy vádelejtés esetén átvegye. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kormányzati szánd ék teljes elfogadásához részben az ügyészi törvényen kívüli, részben az ügyészi törvénybe beépíthető és beépítendő garanciákra van szükség. Az ügyészi törvényen kívüli — csak röviden megismételve az előzőeket — : a miniszter parlamenti felelőssége, a bírói függetlenség biztosítása és az igazságügyminiszter beavatkozásával szembeni garanciák, a vizsgálóbírói intézményének felállítása, illetőleg a pótmagánvád bevezetése. Az ügyészi törvénybe építhető garanciáknak tekintjük az ügyész korlátlan utasításával sze mbeni garanciákat, a büntetőjogi fenyegetettséget a jogellenes utasítás végrehajtása esetén, az utasítás kötelező írásba foglalását és a retorziók tilalmát. A jelenlegi előterjesztés ezeket a garanciákat nem tartalmazza, így a FIDESZfrakció számára ez az előterjesztés nem elfogadható. Miután az ellenzéki frakciók mindegyike úgy nyilatkozott, hogy — igaz, különböző okokból, de — nem támogatja az Alkotmány módosítását, joggal vetődik fel a kérdés, hogy hogyan tovább. Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fel kell tenni egy másik kérdést is, és ezt a kérdést már Hack Péter is érintette a beszédében: tudhattae az igazságügyminiszter, hogy a javaslatok vitára bocsátásával eleve reménytelen vállalkozásba kezd — vagy ahogy Hack Péter mondta, zsákutcába farol. A válasz egyértelmű igen. Ugyanis a kifogásainkat nemcsak most, hanem az ezt megelőző egyeztetéseken is már elmondtuk, és több alkalommal is ez a polémia már a sajtóban is lefolyt. 1991ben az Igazságügyi Minisztériumot még egy nagyobb józanság jellemezte a helyze t megítélése tekintetében. Egy akkor készült — ha jól emlékszem, márciusi — előterjesztésben a következő olvasható: "Az átfogó ügyészségi reform politikai feltétele az alkotmánymódosításhoz szükséges politikai konszenzus elérése. Abban az esetben, ha ilyen konszenzus nem érhető el, akkor az ügyészségről szóló törvény módosítása keretében csak az általános felügyeleti tevékenység reformja valósítható meg." Politikai konszenzus nincs, a törvényjavaslat mégis a Ház asztalára került. Az Alkotmány módosítása pol itikai konszenzus híján ma nem reális. Ezért két megoldás lehetséges a jelenlegi patthelyzet feloldására: a Kormány visszavonja az előterjesztést, kidolgozza a még hiányzó garanciákat, és újra a Parlament elé terjeszti a törvényjavaslatot; a másik, hogy az alkotmánymódosítás nélkül is megtehető javításokat — mint például az általános felügyeleti tevékenység reformja — végezzük csak el. A FIDESZ minden olyan szakmailag indokolt javaslatot kész támogatni, amely az ügyészség helyzetének javítását, az ügyészek munkafeltételeinek javítását, jobbítását és az anakronisztikus szabályok megváltoztatását szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most jegyzői bejelentés következik, majd pedig ebédszünet 14 óráig. B ejelentés: Glattfelder Béla jegyző GLATTFELDER BÉLA jegyző:
