Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1074 minimum hat esetben a bírósági törvénnyel ellentétesen történt a bírósági vezetők kinevezése, minden olyan esetben, ahol nem volt meg a testület többségi határozati javaslata. Ezek is súlyos kifogások, és ezeket még sorolhatnánk, de az érvelésünknek a középpontjában azok a szakmai érvek vannak, hogy ha nyugatról veszünk át elemeket, akkor vegyük át ezeknek az elemeknek a kapcsolódó részeit is. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy azokban az országokban, ahol a Ko rmány alá tartozik az ügyészség ott a bíróságoknál más megoldásokat választanak, mint Magyarországon választottunk; azokban az országokban, ahol a kormány alá tartozik az ügyészség, például vagy vizsgálóbíró működik, vagy nyomozó bíró működik, tehát a nyom ozások során létezik egy független bírói kontrollnak a lehetősége, ami nálunk nincs meg; azokban az országokban, ahol a kormány alá van rendelve az ügyészség, egy sor más garanciát építettek be. Amint ezek a garanciák létrejönnek, amint ezeknek a garanciák nak a feltételei megteremtődnek, mi is tudjuk ezt támogatni. Elhangzott, hogy mi eltértünk az álláspontunktól. Csak nagyon röviden említem… Kezemben van a Nemzeti Megújhodás Programja, ami az Antallkormány programja, ennek a 194. oldala azt sejteti, hogy még ebben a ciklusban új Alkotmány születik. Ez az Alkotmány nem fog megszületni, a miniszter úr is jelezte. Szerintünk erre az új Alkotmányra szükség lenne, és szerintünk 1996ig ezt az új Alkotmányt meg lehet alkotni, és ennek az Alkotmánynak a rendezésé ben sor kerülhet az ügyészség alkotmányos helyzetének tisztázására, végiggondolására, rendezésére, de a mostani helyzet sem aggasztó. Ezzel szemben rendezni kell a szolgálati viszonyt és azokat a kérdéseket, amelyekre Kutrucz Katalin is utalt, és amelyekbe n nincs is vita. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Most a független kisgazdaképviselőcsoport vezérszónoka következik. Kérem, jelezzék, ki lesz. Igen…, egy pillanat…, megjelent miniszter úr neve, ezért megkérem dr. Mizsei Bél a képviselő urat, hogy egy kis türelmet tanúsítson. Megadom a szót miniszter úrnak. Felszólaló: Dr. Balsai István igazságügyminiszter BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném a vitát megakasztani és bármilyen formában is itt reagálni, de hát bizonyos személyes dolgok elhangzottak itt Hack Péter politikainak jelzett, de a tőle megszokott személyeskedésbe hajló érvrendszerében. Szeretnék néhány dologra — tényleg a Parlament idejét igénybe nem vevő módon — válasz olni. Először is a kanadai legfelsőbb bíróság elnöke — aki egy igen kedves, idős jogászember; egyébként őt az igazságügyminiszter nevezi ki Kanadában, és ott is az ügyészek természetesen a kormány fennhatósága alatt tevékenykednek — nyilván egy kérdésre v álaszolt, és a saját hazájának gyakorlatából egy politikai sztorit említett. Azt elfelejtette Hack Péter megjelölni, hogy milyen jogszabály alapján adhattam én utasítást egy hozzánk közel álló politikai személy egyébként magánvádas ügyének a tárgyalását il lető sürgős kitűzésre. Továbbá azt is elfelejtette elmondani Hack Péter, hogy az érdekelt személy önmaga cáfolta meg az őt félreértő sajtó által közölteket, amikor azt mondta, hogy szó sem volt arról, hogy a bíróságra tartozó ügyével kapcsolatban bármilyen intézkedésre engem vagy a minisztériumot kérte volna meg. Hát ilyet nem is lehet valószínűleg… Hack Péter, aki nagyon jól ismeri a bírósági szervezeti törvényt és a bírák függetlenségéért olyan sokat szokott érvelni, valószínűleg most egy nem létező utasí tási jogot kölcsönzött nekem. Én nem élnék ilyennel, hogyha lenne, akkor sem. A másik: az általa elmondott, aggályosnak minősített, és a Kormány, valamint az igazságügyminiszter személyével kapcsolatos kifogásait illetően még egyszer nagyon kérek Hack Pét eren kívül mindenkit, aki az Alkotmánybíróság 1993 nyarán meghozott döntésében azt látná leírva, hogy a bírósági szervezeti törvénnyel kapcsolatos jogosítványokat akár a Kormány, akár annak bármely tagja X vagy Y esetben megszegte, az szíveskedjék pontosan idézni.
