Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1065 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem nagyon szerencsés dolog, hogy a miniszteri expozé és a bizottsági vélemény után — ami szintén egy többségi vélemény — rögtön egy kormánypárti képviselő következik. Lehet, hogy meg kellene változtatni ezt a rendszert, mármint a felszólalások rendjét, mert így azt hiszem, hogy három hasonló típusú felszólal ást meghallgatni kevésbé érdekfeszítő, mintha közben ellenvélemények is elhangoznának, hiszen a kormánypárti képviselő véleménye nagyjábólegészéből egyezik a Kormány véleményével. Mert ha ez nem így lenne, attól tartok, akkor a parlamentáris demokrácia vi szonyai között eléggé nagy lenne a baj. Mégis engedjék meg nekem, hogy — nem igazán eltérően az előbb elhangzottaktól — nem túl hosszan beszéljek az előttünk álló három törvényjavaslatról. Az egészen biztos, hogy a legnagyobb érdeklődést az első javaslat v áltja ki, és a második javaslatból is az a rész, amely szorosan kapcsolódik ehhez az elsőhöz. Nevezetesen arról van szó — eddig is erről esett legtöbb szó, és az az érzésem, ez ezután is így lesz — , hogy szervezetileg hová tartozzon az ügyészség. Az már el hangzott, hogy elméletileg többféle megoldás lehetséges. Ez valóban így van, az ügyészség elvileg lehetne független, tartozhat a Parlament alá — mint ahogy ez a jelenlegi helyzetben is így van — , és tartozhat a Kormány, pontosabban közelebbről az igazságüg yminiszter alá. Az elsőről, a független ügyészségről nem igazán akarok mondani semmit sem, mert attól tartok — legalábbis úgy gondolom — , hogy ebben a Házban senki nem kíván egy ilyen típusú ügyészséget. Tehát úgy érzem, ez nem is gyakorlati, ezért ezzel nem kell foglalkoznunk. Az viszont biztos, hogy Európában a kormány alá rendelt ügyészség a tipikus; az a tipikus, hogy a szervezetnek az igazságügyminiszter a tulajdonképpeni feje. Ezekben az országokban — és ez a többség — azt szokták felhozni indokul, hogy a kormány felel a törvények végrehajtásáért, a kormány felel a büntetőpolitikáért, a bíróságoknak természetesen függetleneknek kell lenniük, tehát a kormánynak nincs ilyen típusú joga a bíróságok felett. Ebből következően azután a kormány számára nem marad más szervezet, mint az ügyészség, és ez mutatkozik meg a különböző európai államok belső berendezkedésében. Azt már igazságügyminiszter úr elmondta, és azt hiszem ebben a Házban mindenki előtt ismeretes, hogy 1989ben az ellenzéki pártok számára ez evidencia volt és elfogadható volt — az az érzésem — a mostani MSZPnek, ha nem is az egésze, de egyes tagjai számára — akkor még MSZMP tagok voltak — , hiszen az Igazságügyi Minisztériumban készült tervezetben első helyen szerepelt ez a megoldás. Az most m ás kérdés, hogy a későbbiek során nem fogadták el, de hogy a most Parlamentben ülő MSZPs képviselők egy jelentős részétől ez a megoldás nem volt idegen, abban biztos vagyok. Persze, ezek a vélemények időközben nagyon sokat változtak, az akkori ellenzék mo st is ellenzékben lévő része először teljesen tagadásba ment át, aztán az álláspontok némelyest változtak, de ezt nem akarom elmondani, el fogják majd mondani utánam. Egy dologra azonban szeretnék kitérni. Az egyik dolog az, hogy azt mindenki vegye figyele mbe, hogy a választásokig olyan nagyon sok idő nincs hátra. Ez a szervezeti változás nem ennek a Kormánynak és nem ennek az igazságügyminiszternek, hanem ennek az országnak készül. Jó lenne, ha most már a választásokhoz közeledve egy kicsit el tudnánk fel edkezni arról, hogy ki, melyik oldalon ül, és abban tudnánk gondolkodni, hogy milyen legyen az államszervezet, függetlenül attól, hogy ki hol ül. Az alkotmányügyi bizottság ülésén az ellenzéki pártok közül a legrészletesebben a Szabad Demokraták Szövetsége fejtette ki a véleményét. A FIDESZ, ha jól emlékszem, nem is volt ott, tehát nem is volt módja kifejteni a véleményét, és még az MSZP fejtett ki véleményt. A Szabad Demokraták Szövetsége részéről Hack Péter fejtette ki részletesen a szabad demokraták jogi véleményét. Ez a vélemény számomra egy kicsit biztató volt, mert azt mondta, hogy
