Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1056 A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéne k egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítását indítványozó törvényjavaslat, továbbá a Magyar Köztársaság ügyészségé ről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslat együttes általános vitája. Az előterjesztéseket 9687es, 9688as és 9689es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, e napirendi pont előadójának. Felkérem tehát, tartsa meg a három előterjesztés együttes expozéját. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Igen. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy elnök úr felkéréséből is következik, a három külön szám alatt előterjesztett javaslatot mind a vita, mind pedig az expozé szempontjából egyszerre szeretném exponálni. Elsősorban arra szeretném önöket emlékeztetni, hogy amiko r 1989 októberében az akkori Országgyűlés reá tartozó kérdésekként a nemzeti kerekasztaltárgyalások politikai eredményeit kodifikálta az Alkotmányt illetően, az akkori alkotmánymódosítás és egyéb sarkalatos törvények valóban nem terjedtek ki az igazságszo lgáltatás rendszerére. Nem azért, mint ahogy azt most olvashattuk nemrégen egy sajtónyilatkozatban, mintha az Ellenzéki Kerekasztal személyiségeinek, vagyis Tölgyessy Péternek, Kónya Imrének, Orbán Viktornak vagy másoknak ne lett volna teljesen egységes, a fő kérdéseket illetően teljesen azonos álláspontjuk akár az igazságszolgáltatás ügyészi rendszeréhez, akár a bírósági szférájához kapcsolódó és szükséges alkotmányos intézkedések szükségességéről. Természetesen azonban az akkori alkotmánymódosítás, amelyh ez aztán egy csomó más is csatlakozott már a mi parlamenti ciklusunkban, az 1989es helyzetet alapul véve, csakis a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia legfontosabb szabályait és a többpártrendszerre való áttérés legfontosabb intézményeit illetően k odifikálta újra az Alkotmány tarthatatlan paragrafusait, így az igazságszolgáltatást illetően kizárólag a depolitizálási szándék vezette az akkori feleket, és az Országgyűlés ezt tudomásul vette, vagyis a bírák és az ügyészek politikai tevékenységének tila lma került be az igazságszolgáltatási részeket illetően az akkori Magyar Köztársaság kikiáltását megelőző és szükséges alkotmánymódosításba. (10.20) Az igazsághoz az is hozzátartozik, és arról is szólni kell, hogy ettől függetlenül a korábbi Kormány hosszú időn keresztül kidolgozott, Alkotmányra vonatkozó koncepciójának Parlament elé terjesztése tartalmazta az igazságszolgáltatással kapcsolatban az ügyészi pozíció, az önálló hatalmi ág megszüntetésére vonatkozó koncepcionális döntésről szóló javaslatát. Az a Parlament, amelynek 70%a a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt — mint azt önök jól tudják — , továbbá anakronisztikus módon megyei főügyészek is tagjai voltak annak a törvényhozásnak, ezt a részét a koncepciónak — amelyből nem lett Alkotmány termész etesen, de mint dokumentumot, mint jogtörténeti és politikatörténeti dokumentumot ajánlom figyelmükbe — elvetette. Elvetette az ügyészségre vonatkozó koncepcionális kérdések körében azt a megoldást, amelyet itt most önöknek
