Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1050 jelentőségű. Bár a javaslat a társasági törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni a közhasznú társaságra, azonban ez mégsem egyik fajtája a gazdasági társaságoknak, hiszen az előterjesztő nem a Polgári Törvénykönyv jogi személyiségű gazdasági társaságokat szabályozó VI. feje zet 6. pontjába helyezte el a közhasznú társaságot, hanem az azt követő VI. fejezet 7. pontjában. Ebből az látszik következni, hogy a közhasznú társaság önálló jogi személyfajta. A jogi személy egyes fajtáit taglaló VI. fejezet önálló aleleme, nem pedig a jogi személyiségű gazdasági társaságoknak az egyik formája. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló '92es törvény szerint a törvény vagyonvédelmi előírásai hatályát többek között a vagyoni hozzájár ulásnak gazdasági társaság részéről történő teljesítésére, illetve gazdasági társaságban fennálló tulajdonosi érdekeltség elidegenítésére terjeszti ki. Általában a tisztelt Ház által megalkotott vagyonvédelmi előírások, amelyek a privtizációval kapcsolatos visszaéléseket vannak hivatva megakadályozni, állami vagyonnak gazdasági társaságba történő bevitele, illetve gazdasági társaságban fennálló állami érdekeltség átruházása kapcsán állítanak fel garanciális szabályokat. Tekintve, hogy a javaslat a közhasznú társaságot nem minősíti gazdasági társaságnak, joghézag keletkezik abban a kérdésben, hogy az állami vagyonnak közhasznú társaságba történő bevitele, illetve állami vállalatnak vagy egyéb állami gazdálkodószervezetnek a közhasznú társaságban fennálló üzle trész elidegenítése a vagyonvédelmi törvény hatálya alá tartozike. Mivel nagy horderejű a kérdés, nem elég, hogyha az előterjesztő ebben az esetben kijelenti, hogy ő úgy gondolta, hogy a közhasznú társaság alapítása, oda a vagyon bevitele, a közhasznú tár saságban lévő üzletrész átruházása is a vagyonvédelmi előírások hatálya alá tartozik, hanem precíz szabályozásra, és itt pontosításra vagy módosításra van szükség. Nem tartanám szerencsésnek, hogyha ezt a joghézagot kihasználva az állami vagyon ellenőrizet len értékarányokban rosszhiszemű magánkézbe átjátszásának újabb hulláma indulhatna meg. A köztestület a második új intézmény, amit a törvényjavaslat be kíván vezetni. Ennek szabályozása nagyon hiányos. Túl széles jogokat ad, hiszen jogszabály szinte korlát ozás nélkül létre tudja hozni. A köztestületi szféra definiciója szerint egymással alig összeegyeztethető tényezőket tartalmaz. Az ilyen széles keretszabályozás összemossa az egymástól nagyon eltérő funkciójú jogi formákat. A törvényjavaslat szerint jogsza bály meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. Nem határozza meg ugyanakkor a törvényjavaslat, hogy ez milyen szintű jogszabály lehet. Jelen formájában tehát nem kizárt, hogy kormányrendelet vagy akár alacsonyabb szintű jogsz abállyal, azon keresztül, hogy kötelezően ellátható feladatot ír elő, beavatkozzék a köztestület életébe. Ez a felhatalmazás tovább bővíti a közigazgatás mozgásterét a civil szféra egy része felett. Tisztelt Ház! Hasonlóképpen gondjaim vannak a harmadik be vezetendő intézménnyel, a közalapítvánnyal. A közalapítvány a javaslat szerint abban különbözik a normál alapítványtól, hogy nem tartós közérdekű célra, hanem állami, illetve önkormányzati közfeladat átruházott jogkörben való ellátására hozták létre, vagy hozzák létre. Továbbá: csak a Parlament, a Kormány, illetve a helyi önkormányzat képviselőtestülete hozhatja létre. A közalapítvány ilyen keretjellegű, diszkrecionális szabályozás mellett végképp a visszaélések melegágyává válhat, hiszen teljesen nyitott, hogy milyen alapon, milyen körülmények között rendelkezhet a közpénzekkel, és milyen alapon juttathat a költségvetés részére vagyont. A közalapítvány átruházott jogkörben gyakorlandó közhatalmi jogosítványai ugyancsak tisztázatlanok. Ez azt jelenti, hogy a közalapítvány adott esetben hatósági jogkörrel is felruházható. Ez teljességgel ellentétes az alapítvány szellemével. A Kormány eddig is hozott létre alapítványokat, amelyek jogszerűsége és alkotmányossága megkérdőjelezhető. Például 1988ban kormányhatáro zat hozta létre a Pető András Alapítványt, 140 millió USAdollár induló vagyonnal. '90ben egy minisztertanácsi rendelet a Nemzeti Gyermek- és
