Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1048 ZSIGMOND ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelettel kérem, Varga János képviselőtársammal együtt: mivel technikai okok miatt nem tudtunk beadni néhány módosító indítványt még megfelelő módon, kérem, hogy elnök úr most ne zárja le az álta lános vitát. (Az elnök a főtitkárral tanácskozik.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Mindezt figyelembe véve tulajdonképpen arra gondoltunk, hogy most lezárjuk azzal, hogy a módosító javaslatokat holnap estig be lehet még nyújtani. Viszont közben visszaemlékeztem arr a, hogy egy ügyrendi javaslat is elhangzott, tehát most az általános vitát nem zárom le. Holnap vissza fogunk térni erre a kérdésre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szű rös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkat 8 óráig terveztük. Soron következik a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Itt sem zárul majd le a vita, de emlékezt etném az Országgyűlést arra, hogy a nyári szünet előtt nem hangzott el a Fiatal Demokraták Szövetsége vezérszónokának a felszólalása, ezért most azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy dr. Szájer József képviselő urat még hallgassuk meg ma. Megadom a szót. F elszólaló: Dr. Szájer József a FIDESZképviselőcsoport nevében SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ vezérszónoka: Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Az előttünk fekvő Polgári Törvénykönyv módosítási javaslat 1990 óta a második nagyobb léptékű módosítása a Polgári Tö rvénykönyvnek. Nem törekszik a magánjogi kódexnek az átfogó újraszabályozására, és ez részben méltányolható, hiszen az átfogó újrakodifikálásnak még nincsenek meg a feltételei. Ugyanakkor kérdésként feltehető, hogy az átfogó újrakodifikálás szakmai munkála tai milyen ütemben és hol tartanak. Ugyanis az első két — beleértve ezt is — módosítási javaslatból nem nagyon tűnik ki, hogy milyen irányban kívánja fejleszteni az Igazságügyi Minisztérium a Polgári Törvénykönyvnek a módosítását. Korábban szó volt arról, hogy az IM a holland módszert követi a kodifikációban, ugyanakkor a holland módszernek sajátja, hogy az egy szisztematikus módosítás volt, amelyet valóban szakaszokban hajtottak végre, de az elején nagyjából világos képpel rendelkeztek arra vonatkozóan, ho gy mi lesz a következő lépés. A szakaszos és jelentős módosítgatás bizonyos jogbizonytalansággal jár — ez mind a gazdaság szereplői, mind pedig a jogalkalmazók számára érvényes. Ezért a módszer, bár az alapjai elfogadhatók, mégiscsak sok tekintetben megkér dőjelezhető, különösen, látva ezt a mostani törvényjavaslatot, legalábbis ennek a szerződésekre vonatkozó részét, hiszen semmi nem indokolja, hogy ezt a legutóbbi átfogó módosításkor ne lehetett volna megtenni, hiszen semmiféle koncepcionális előkészítést nem igényel, csak a szerződési szabadságot korlátozza, és a gazdálkodó szervezetek szerződéseire vonatkozó külön szabályokat, megállapító rendelkezéseket kellett kigyomlálni. Ezt a kérdést nem is vitatta senki itt a Házban eddig, hiszen annyira egyértelmű és annyira nyilvánvaló volt — tehát nem értem, hogy miért nem szerepelt már az előző javaslatban. Tisztelt Ház! Egyetértek a korábbi vitában előttem szóló kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel abban a kérdésben, hogy a szabályozásnak a módja nem feltétle nül szerencsés. Jobb megoldás lett
