Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1025 Egy jó házszabálynak tudnia kell biztosítani a Ház olajozott működését, minden képviselőnek az egyéni képviselői joga it, az ellenzék jogait, anélkül természetesen, hogy mindez obstrukcióra adna lehetőséget. Amikor 1990ben először ültünk itt össze, minden párt és minden párt parlamenti frakciója véleményem szerint határozottan olyan állásponton volt, hogy szükség van egy új Házszabályra, amely átfogóan rendezi ezeket a problémaköröket. Sajnos, az új Házszabály kidolgozása nem sikerült. Jó fél éve született meg az a megállapodás, amelyik a frakciók között jött létre annak érdekében, hogy a jelenlegi Házszabályon a minden f rakció által elfogadott lényeges pontokon olyan módosításokat alkossunk meg, amelyekkel javítani lehet a Parlament működését, és bizonyos garanciákat lehet még beépíteni a Házszabályba. Ez az eddigi legátfogóbb módosítási csomag, amely jelentősen érinti a Ház tanácskozási rendjét. Mik is a legfontosabb indítékok, amelyek szükségessé tették e csomag létrehozását? Két területre bontanám ezeket; az egyik az, hogy vannak rendezetlen, nem kellően szabályozott kérdések a jelenleg érvényes Házszabályunkban. Sokszo r hosszas ügyrendi viták — amelyekre mindannyian emlékszünk a Ház eddigi működése során — , többször a szünetekben összehívott ügyrendi bizottsági ülések mutatják, hogy ilyenek vannak. Ezeket részint a házbizottság, részint az ügyrendi bizottság állásfoglal ásai próbálták áthidalni többkevesebb sikerrel. A másik az, hogy több területen rossz parlamenti gyakorlat alakult ki, ennek pedig gátat kell szabni. Ezek a rossz gyakorlatok: a rendkívül hosszas szavazási procedúrák vagy a rendkívül káros napirend előtti hozzászólások. A választási kampány beszűrődése a Parlamentbe valószínűleg nem kerülhető el. Ahogy közeledik a választások megtartása, a Parlament egyre inkább vitatkozó fórummá fog átalakulni, amit szerencsés lenne elkerülni. Tehát e szabályozással is me g kell próbálni gátat szabni az ilyen kísérleteknek. Jelenleg a napirend előtti hozzászólások lehetősége alkalmat biztosít arra, hogy bármilyen indokolatlan kérdéssel a Ház elé lehet jönni és megpróbálni magamutogató módon vitát gerjeszteni. Itt persze sze mbekerülnek az egyéni képviselői jogok és a Ház hatékony működése. Az egyéni képviselői jogok abszolutizálása helyett, a képviselői munka biztosítása mellett azonban a Parlament olajozott működése az elsőrendű cél. Természetesen szükséges az ellenzéki jogo k biztosítása a mindenkori kormányzattal szemben. A javaslatok nyomán — amelyeket előterjesztett az ügyrendi bizottság — jelentősen átalakult a tanácskozási rend a Parlamentben. Jelentősen nőnek a bizottsági jogok. Ezek főleg három területen lesznek érezhe tők: így a kivételes eljárásban a módosító indítványok fölötti végleges döntés a bizottságok kezébe kerül, a szokásos eljárásban a módosító indítványok döntő része felett a döntés meghozatala a bizottságokhoz kerül és az önálló indítványok többségének bete rjesztési lehetőségéről is a bizottságok fognak dönteni. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a bizottságoknak általában szélesebb körű lehetőségei vannak, mint a magyar Parlament bizottságainak. Bejczy Sándor képviselőtársam hozzászólásában feltett egy kérdést, amire, hogy ne maradjon válasz nélkül, magam igyekeznék válaszolni, azért is, mert én találtam ki azt az adott pontot, amit a kérdésében felvetett. Ez pedig az volt, hogy mi az indoka annak, hogy a kétharmados törvények esetében bármelyik fra kciónak lehetősége van a kérdést Ház elé vinni szavazásra akkor is, ha az a bizottságban nem kapott többséget, noha itt nyilván lényegesen kevesebb az esélye bármelyik frakciónak arra, hogy ezt elfogadtassa, hisz ha egyszerű többséget nem kapott egy bizott ságban, nyilván a kétharmados többséget a Ház előtt még nehezebb megszerezni. Nos, ez azért is van itt, mert jelenleg a Parlamentben az ellenzéknek lehetősége van arra, hogy a kétharmados — és természetesen minden — törvénynél is beterjessze a módosító ind ítványokat akkor is, ha azok kisebbségben maradtak a bizottságokban, de a kétharmados törvények esetében ez egy rendkívül fontos garancia, amiről nem kívánunk lemondani. Ugyanis nem arról van szó, hogy a
