Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - KATONA BÉLA, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1023 bizottság, ezzel együtt gyakorlatilag nagyon sokszor a parlamenti munka gátjává vált az alkotmányügyi bizottság kapacitása. Mi úgy gondoljuk, hogy az t a jogi szűrőszerepet, amelyet ma az alkotmányügyi bizottság ellát, meg lehetne oldani megfelelő szakemberek beállításával is, és akkor valamennyi bizottságnak kutya kötelessége lenne legalább alapvető kodifikációs tudással rendelkezni ahhoz, hogy ne kell jen egy külön bizottságot vagy a bizottság munkájának nagy részét arra fenntartani, hogy más bizottságok által elkövetett hibákat javítgasson. Azt hiszem, hogy fontos az a módosítás is — és elfogadja a frakció többsége — , hogy a Parlament plenáris ülésén c sak azok a módosító javaslatok kerüljenek szavazásra, amelyek az adott szakbizottságban, hatáskörrel rendelkező bizottságban a jelenlévők több mint 50%ának szavazatát megkapták. Fontos ez, valóban rengeteg időt tudunk nyerni ezzel, fölösleges szavazásoktó l kíméljük meg a Parlamentet, de úgy gondolom, hogy azt a lehetőséget viszont — pontosan a frakciók szerepének a kiemelésével — meg kellene adni a frakcióknak, hogy néhány fontos kérdésben — és akár darabszámban is lehet korlátozni ezeket a kéréseket — , am it az adott frakció kiemelkedő politikai jelentőségűnek tart, ott viszont kérhesse azoknak a módosító javaslatoknak a szavazását is a plenáris ülésen, amelyek esetleg nem érték el az 50%ot a bizottsági ülésen. Fontos előrelépés az, hogy két területen dönt ési jogot adunk a bizottságoknak — hogyha elfogadjuk ezt a módosítást — , amelyiken belül eddig nem volt döntési joguk csak véleményezési joguk. Az egyik: a napirendre tűzésekkel kapcsolatban az új módosító javaslat azt tartalmazza, hogy azokat az önálló ké pviselői indítványokat, amelyek nem a frakció támogatásával kerülnek a Parlament elé, a hatáskörrel rendelkező bizottság vizsgálja meg, és gyakorlatilag dönt a napirendre tűzésről. A másik ilyen fontos változás pedig az — amelyet szintén támogatunk — , hogy a kivételes eljárás során tárgyalt törvényjavaslatoknál a kijelölt bizottság ne csak véleményezze az egyes módosító javaslatokat, hanem gyakorlatilag döntsön is a javaslatok elfogadása tekintetében, és ide, a Parlament elé szavazásra már csak a módosító j avaslatokkal együttes előterjesztés kerüljön. Ezzel nemcsak időt tudunk spórolni, hanem azt hiszem, hogy az adott kijelölt bizottság felelősségét egy kicsit meg tudjuk növelni, és ezzel a bizottságok szerepét, tekintélyét is a parlamenti munkán belül. Itt viszont egy előírást feltétlen hozzá kell ehhez tenni az új vagy módosított Házszabályban. Nagyon sokan találkoztunk már azzal a problémával, hogy a bizottsági üléseken a Kormány nem megfelelő szinten képviselteti magát. Sok esetben a minisztériumi előadók vagy főelőadók vesznek részt az üléseken. Természetesen hogyha a bizottságok nagyobb döntési szabadságot kapnak, mondjuk például a kivételes eljárás tekintetében, ahol a módosító javaslatokról ott, a bizottságban döntenek, ott ugyanazt a feltételt kell me gkövetelni a Kormány részéről: ugyanúgy üljön ott a miniszter vagy az államtitkár, ahogy itt a Parlamentben a végső döntések előtt ő mondja ki a Kormány nevében az igent vagy a nemet. Nem igazán szeretjük, de végső soron nem ellenezzük az időkeret beveze tését. Azért nem szeretjük, mert az elmúlt időben nem ez volt a parlamenti munka gátja, hogy itt a plenáris ülésen olyan hosszú és sok felszólalás hangzott volna el, amely akadályozta volna az előre haladást, de tudjuk, hogy nagyon sok parlamentben működte tik ezt a rendszert, tudjuk, hogy nagyon sok parlamentben ez valóban segíti a gördülékeny munkatervezést, ezért elvileg egyet tudunk érteni az időkeretrendszer bevezetésével is, de egy különbséggel a jelenleg beterjesztetthez képest. Azt mindenképpen javas oljuk meghatározni, hogy mi az a minimális időtartam, amely a legkisebb frakciónak is a rendelkezésére áll egy törvény vonatkozásában. Ez ugyanis hiányzik a most beterjesztett javaslatból. Ha megnézünk egy kétórás időtartamú vitát, akkor ma azzal a metódus sal, amely a módosítások között be lett terjesztve, egy 20 fős frakcióra tíz és fél perc jut. Ha valaki egy kicsit együtt élt ezzel a
