Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
1014 Érdemes tehát számba venni, hogy mennyiben felelt meg a Parlament ezeknek az elvárásoknak, hol vannak hiányok, és m ilyen javaslatokat lehet tenni ezen hiányok orvoslására. Először az első funkcióról, a törvényhozás gondjairól szólnék, méghozzá abban a sorrendben, ahogy a Parlament dolgozik a törvényekkel, illetőleg a végrehajtó hatalom ellenőrzésével. A törvényhozás el ső alapkérdése a napirend ügye, hogyan kerülnek napirendre témák a magyar Parlamentben, és egyáltalán a napirend hogyan alakul ki? A világ összes modern parlamentjét — mint említettem — a kormány mozgatja, nálunk is a napirendi témák 90%át a Kormány határ ozza meg. Az önálló képviselői indítványok körülbelül olyan arányban kerülnek napirendre, mint más parlamentekben, mégis azt lehet mondani, hogy az önálló indítványok nagyon sokszor, már eleve láthatóan alkalmatlanok és bizony nagyon sokszor semmi mást nem céloznak, mint egyes szónokoknak szereplési alkalmat próbálnak teremteni. Nem is azért történik meg az előterjesztés, mintha komoly törvényhozási szándék volna mögötte, hanem inkább csak egy alkalom arra, hogy szereplés legyen itt a Házban, utána pedig a sajtóértekezleten, hogy milyen gonosz a Parlament, hogy nem tűzte napirendre a törvényjavaslatot. Mégis azt lehet mondani, hogy elég nagyok a gondok a napirend tekintetében. Állítható, hogy a Parlament munkarendje nem igazán tervszerűen történik, bár a jog alkotási törvény előírja, hogy a Kormány köteles bemutatni, hogy milyen elképzelések alapján akarja rendszerbe szedni a törvényalkotási terveit. Ez nálunk nem nagyon működik, azt lehet mondani, hogy talán a legutolsó művelődési, tudományos, közoktatási cso magot kivéve, ritkán fordul elő az, hogy egyszerre, egy időben, egymásra tekintettel törvények kerüljenek a Ház elé. Ilyen ígéret volt a Kupa Mihály nevével fémjelzett programban, de egyébként ritkán fordul elő a magyar Házban, hogy ne ad hoc, ne esetleges legyen a napirendre tűzés, és ez az egyik nagy oka, hogy futunk a gondok után, és sokszor egymásra tekintet nélkül hozzuk a törvényeket. Az első alapfeltétel, ami nem annyira házszabályi alapfeltétel volna szerintem, hogy a Kormány tudja, hogy mit akar, m ilyen terv szerint, egymásra hogyan építené a jogszabályait. A másik feltétel az, hogy ne legyen mód arra, hogy a Kormány ne tudja törvényalkotó felelősségét érvényesíteni. Ezért én a magam részéről, hogyha csomagban meg tudunk egyezni valamennyi Házszabál yt illető kérdésben, támogatni tudnám azt a javaslatot, ami az MDFben fogalmazódott meg, hogy csak korlátozott számban döntsön a Ház a napirendre tűzésről, a napirendre tűzés alapvetően a bizottságok feladata legyen, egyes frakciók korlátozott számban ugy anakkor kérhessék a plenáris ülés döntését, és ezzel ki tudnánk szűrni a fölösleges szerepléseknek egy részét. Természetesen biztosítani kell azt is, hogy a kisebbség is nagyon fontos ügyekben napirendre tudjon tűzni és tárgysorozatra tudjon tűzni olyan üg yeket, amelyek számára nagyon fontosak. Ezért javasolnám, hogy kivételes esetben, kis számban, ciklusonként egy esetben minden frakciónak legyen módja arra, hogy olyan törvényjavaslatot kezdeményezzen, amelynek a napirendre tűzéséhez és tárgyorozatba vétel éhez elég legyen a kétötödös többség. Ez nem csorbítja a Kormány felelősségét és lehetőségét a törvényhozás ügyeiben. (16.20) A napirendre vétel után következik a vita és a szavazás. Ezt érdemes együtt tárgyalni, mert a szavazásnál történtek visszahatnak m agára a vitára. A magyar Parlament idejének igen nagy részét, hozzávetőleg negyedét szavazással tölti. Majdnem húszezerszer szavaztunk már ebben a Házban, nemsokára elérjük a tizenkilencezredik szavazást. Tehát az időnk egynegyede szavazással telik! Sokan azt mondják, hogy ekkor végre dolgozik a Ház, történik valami, folyik a szavazás, néha hajnalig tart az egész — már volt olyan, hogy 20 órán át tartott az eljárás. Mégis én azt állítom, hogy ez a legfeleslegesebb idő a magyar Parlamentben, amit szavazással töltünk, hiszen a szavazás
