Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince):
109 következésképp a jövőben a Kormány ezen a körön belül, a már hivatkozottakon túlmenően sem mit nem kíván tenni. Egyébként is, épp a minap - amikor az interpellációra a válaszomat csináltam - hallottam, hogy ellenzéki képviselők olyan állam- és kormánytitkok birtokába jutottak… - következésképpen nehezen tételezhető föl, hogy van olyan titok, ami hez nem juthatnak hozzá. Köszönöm - és kérem, a válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Varga Mihály képviselőtársunknak. VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Tisztelt Miniszter Úr! Hogyha már a passzolásos technikáról beszéltem, akkor akár azzal is kezdhetném, hogy én a miniszterelnök úrhoz intéztem az interpellációt - ehhez képest miniszterelnök úr lepasszolta önnek ezt a miniszteri választ. Egyébként ezt a minőségi cs erét nem kifogásoltam… (Derültség a bal oldalon.) Rátérve az interpellációra adott válaszára: az interpellációmat közel másfél hónappal ezelőtt adtam be két konkrét eset kapcsán általános érvényű megállapításokkal és kérdésekkel. A másfél hó nap alatt jó néhány képviselővel, képviselőtársammal volt alkalmam beszélni, és - csodák csodája! - ők is hasonló eseteket említettek, amikor a kormányzati szervek, hivatalok ugyanilyen módon gátolták őket munkájuk ellátásában, mint jómagamat vagy Trombitá s képviselőtársamat. Három példát hadd említsek - csak hogy az ön válaszait valamilyen módon cáfoljam. Az első, hogy a mai napig nem kaptunk választ - sem én, sem Trombitás képviselőtársam - arra a levélre, amit ezekhez a kormányzati szervekhez intéztünk. Én november elején adtam föl ezt a kérést az ÁVÜnek, és a mai napig nem kaptam semmilyen választ; Trombitás képviselőtársam jó két hónapja nem kapott választ ezekre a kérdésekre. (15.40) Egy másik példát hadd emlí tsek: szeptemberben Kupa miniszter úr Washingtonban tárgyalt. A tárgyalás eredményeiről egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. Egy levélben érdeklődtünk - Mádi László képviselőtársammal - néhány dolog iránt. Levelünk végére naivan azt írtuk: "Várju k pontos és gyors válaszát. Kelt: Budapest, 1992. október 6án." Erre a levélre a mai napig nem kaptunk választ. És hogy egy harmadik példát is említsek. A napokban felhívott egy újságíró, azt szerette volna megtudni, mi a véleményünk - a FIDESZ véleménye - a vasúti törvény tervezetéről, amelyet nemrégen tárgyalt a Kormány. Sajnálattal kellett közölnöm: még nem tudok véleményt mondani, mert semmilyen tervezetet nem kaptam a vasúti törvényről. Készséggel biztosított róla, neki van ebből kettő is, szívesen ál l rendelkezésemre. Én tehát úgy gondolom, hogy a képviselők tájékoztatása nem éppen úgy valósul meg, mint ahogy ön, miniszter úr, válaszában próbált engem erről meggyőzni. Tisztelt Képviselőtársaim! Én arra kérem önöket, gondolják végig, munkájuk során hán yszor akadályozták önöket, hányszor ütköztek olyan falba, amelyet a kormányzati szervek, hivatalok jóindulatával, minimális jóindulatú hozzáállásával elkerülhettek volna. Hányszor kellett értelmetlenül tölteniük az idejüket azzal, hogy a képviselői munkáho z elengedhetetlenül szükséges anyagokat beszerezzék. Aki még nem került ilyen helyzet elé a képviselői munkája során, arra kérem, hogy az "igen" gombot nyomja meg, aki ennek az ellenkezőjét tapasztalta, azokat arra kérném, hogy hozzám hasonlóan a "nem" vag y a "tartózkodó" gombot nyomják meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) :