Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
2083 (15.50) Hangsúlyozni szeretném, hogy a módosító javaslatok célja nem a költségvetési kiadások csökkentése, hanem a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása. A későbbiekbe n ugyanakkor a lakáshoz jutásban a jelenleginél jelentősebb szerepet játszik majd a lakáscélú előtakarékosság, amelyet nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kedvezmények, mint például személyi jövedelemadókedvezmény, forrásadómentesség 70%os törle sztési támogatások, külön kölcsön támogatnak. Milyenek egy átlagos keresetű fiatal házaspár lakáshoz jutásának esélyei? Ma egy lakást felépíteni, vásárolni szándékozó fiatal családot a szociálpolitikai kedvezmény, a hiteltörlesztéshez nyújtott támogatás, a helyi és munkáltatói támogatás rendszere segíti. Ha egy 1992ben átlagos, havi 28000 forintos nettó jövedelemmel rendelkező háztartás havi 8000 forintot fordít hiteltörlesztésre, akkor kb. 750000 forint a 70%os, három és több gyermek megléte esetén 50000 0 forint a 80%os törlesztési támogatású hitel. Ezt az összeget egészíti ki a szociálpolitikai kedvezmény összege, amely két gyermek esetén 200000 forint, fiatal házasoknak megelőlegezhető - három meglévő gyermek után - 600000 forint, ami további gyermeken ként 100000 forinttal növekszik. A munkáltatói és a helyi önkormányzattól kapott kamatmentes kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás összege 1992ben átlagosan 300000 forint körül alakult, munkáltatónként és településenként jelentős eltérésekkel. Ha ezeket az összegeket összevetem az új lakás építésének, vásárlásának 1992ben átlagosan kb. két és fél millió forintos árával, akkor még mindig elérheti az egymillió forintot is a szükséges saját erő összege. Ebből az előtakarékossági rendszer keretében öt éven keresztül megtakarított havi 2000 forint kb. 500000 forintig fedezetet nyújt. Végül az utolsó kérdésre válaszolva a javasolt lakáshitelezési rendszer és a megnövelt összegű szociálpolitikai kedvezmény a lakáscélú fizetőképességet jelentősen javíta ná. Ezáltal nagyobb mértékben szabadulnának fel és válnának eladhatóvá azok a középkategóriájú lakások, amelyek eladhatatlansága ma a felfelé irányuló lakásmobilitás gátját képezik. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Kö szönöm államtitkár úr válaszát.Viszonválaszra átadom a szót Varga Mihály képviselőtársunknak. VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megköszönöm a válaszát, bár úgy érzem, hogy ön azokat az elképzeléseket foglalta össze a v álaszban, amelyeket az elmúlt három év során megismerhettünk a lakástámogatási rendszer megváltoztatásakor. Három olyan szempontra hívnám fel a figyelmét, amely a válaszában nem hangzott el. Az első, amire mindenképpen utalnom kell, hogy rosszabb támogatás i rendszer van ma, mint bármikor az elmúlt három év során. 1992 novemberében, amikor az áfamódosításra sor került, vetődött fel először az a kérdés, hogy hozzányúljunke a szociálpolitikai támogatásokhoz, és ha hozzá, akkor milyen mértékben. Erre az akkor i pénzügyminiszter úr tett egy ajánlást, egy elképzelést, amelyet néhányan már készpénzként is kezeltek, ezt sajnálatos módon áthúzta az az ÉTmegállapodás, amelyet a Kormány végül megkötött. De maradt a kérdés, hogy a támogatási rendszer megváltozike vag y sem. Nem változott meg, annak tudatában sem, hogy az áfarendszer viszont megváltozott, s a lakásárak drasztikusan emelkedtek, s egy korlátozott viszszaigénylési lehetőségre nyílt mód, amelyet szintén nem tudnak a lakáshoz jutni kívánók valamilyen módon kompenzálni.
