Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
990 ön is izgul a katonai munkaszol gálatot töltöttek mikénti jogi megítélését illetően. Boldog lettem volna, ha ez jó néhány esztendővel korábban nyilvánult volna meg. (Taps a jobb oldalról.) Ami a kérdésre vonatkozó valóban szakmai és érdemi választ illeti, kétségtelen az a tény, hogy a 17 4/'92es kormányrendelet a munkaviszonyban töltött időt, mint jogi fogalmat kezeli, sőt szabályozás tárgyává teszi. Kétségtelen az is, hogy 1992. július 1., az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése után a munkaviszonyban töltött időnek, mint egységes és jo gilag zárt fogalomnak a kezelése megszűnt, hiszen a Munka Törvénykönyve, illetőleg a közalkalmazottakról, köztisztviselőkről szóló törvény másmás módon közelít az említett jogintézményhez és fogalomhoz. Ebből pedig okszerűen az következik, hogy ezt a foga lmat, a 174es törvényben jelölt fogalmat az egyes törvények vonatkozásában differenciáltan kell vizsgálnunk. Arra azonban semmiképpen sem enged következteni ez a tény, hogy ettől ez a jogintézmény használhatatlan lenne a Munka Törvénykönyve hatálya alatt álló munkavállalók bizonyos csoportjára, vagy a közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra. Nem igaz tehát az az állítás, hogy '92. július 1je után csak és kizárólag a köztisztviselőkre lehetne alkalmazható ez a fogalom , mert mint egykét konkrét példából érezhető lesz, ez változatlanul alkalmazható mind a közalkalmazottakra bizonyos vonatkozásban, mind pedig a Munka Törvénykönyv hatálya alatt álló munkavállalók meghatározott csoportjára. Nem beszélve arról, hogy önmagáb an az a tény, hogy egy fogalmat csak differenciáltan, egyes törvények tükrében, konkrét esetekre levetítve értelmezhetünk, nem jelenti ennek a fogalomnak adott esetben az alkalmazhatatlanságát, csupán egy bonyolultabb értelmezési folyamat révén juthatunk e l a konkrét megoldásig. Ami a Munka Törvénykönyv hatálya alatt álló munkavállalók esetében jelenleg a munkaviszonyban töltött idő, csak mint a munkáltatónál eltöltött idő értelmezhető, tehát ha a munkaszolgá lat nem a jelenleg is fennálló munkaviszonyt szakította meg, akkor nincs jelentősége a munkaviszonyban töltött idő számításának. Pozitív előjellel ugyanez a kijelentés természetesen azt jelenti, hogy a munkavállalók azon csoportjánál, ahol a jelenleg is fo lyamatban lévő munkaviszonyt szakította meg, ott természetszerűleg beszámít a munkaviszonyban töltött időbe a munkaszolgálat. (14.30) Ami a közalkalmazottakat illeti, a közalkalmazottak esetében a munkaszolgálat idejét, mint munkaviszonyban töltött időt, a közalkalmazott fizetési fokozata megállapításánál figyelembe kell venni, ha a közalkalmazott ez idő alatt már rendelkezett az előírt iskolai végzettséggel. Ezen túlmenően ugyancsak be kell számítani a munkaszolgálat idejét a költségvetési szervnél fennáll t munkaviszony időtartamába, ha az a munkaszolgálat miatt szakadt meg. Érezhető tehát, hogy mind a Munka Törvénykönyv, mind a közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló munkavállalóknál, illetőleg jogviszonyban állóknál vannak esetek, amikor ez alkalmazhat ó. Ami a törvény várható módosítását illeti, én azt gondolom, hogy önmagában ez a tény a módosítást nem teszi szükségszerűvé, hanem pusztán a korábban már említett differenciált értelmezését a munkaviszonyban töltött időnek. Minderre tekintettel kérem a vá laszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Karsai Péter, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez A DunaTisza közi hátság vízháztartásának ügyében címmel. Karsai Péter képviselőtársamat illeti a szó.
