Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A testnevelés és sport megújításának koncepciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - NYERGES TIBOR, az oktatási bizottság előadója:
983 Köszönöm szépen. Következik Nádori László képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Elnézést, bocsánat, még egy bizottsági előadót kell meghallgatnu nk. Nyerges Tibor képviselő úr a kijelölt oktatási bizottság előadója. Felszólaló: Nyerges Tibor, az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója NYERGES TIBOR, az oktatási bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt é vekben lezajlott társadalmigazdasági rendszerváltás a sport területén is új helyzetet teremtett. A 80as évek végéhez képest ma mintegy hatnyolc milliárd forint hiányzik a sport működéséből. A piacgazdaság kialakítása okán az állami vállalatok és termelő szövetekezetek megszüntették a sportegyesületek támogatását, elbocsátották állásukból a sportolókat, és igyekeztek megszabadulni a kezelésükben lévő sportlétesítmények fenntartásának és fejlesztésének terheitől. (12.50) Az adórendszer átalakítása következt ében megszűnt a sport adókedvezménye és a sportolók, sportszakemberek munkaidő- és utazási kedvezménye, rendkívüli szabadsága. Lényegében az így kialakult áttekinthetetlen támogatási rendszert kellett megszüntetni, s egyszersmind lerakni az új alapokat. A következmények ismertek. Már az elmúlt rendszerben is a civil társadalom legszervezettebb részének tekinthető sportegyesületek eladósodtak, működésképtelenné váltak, sok közülük megszűnt. Hasonlóan alakult a helyzet a nevelésioktatási intézményekben is. A z elmúlt évtizedek elhibázott oktatáspolitikája az iskolákban folyó testi nevelésnek is másodrangú szerepet biztosított, a diákok szellemi túlterhelését nem ellensúlyozta a test edzése. A testnevelés tantárgynak még ma sincs méltó becsülete, a hajdan virág zó diáksporttal együtt. Ez is közrejátszik abban, hogy a fiatalok és a lakosság egészségi állapota olyan, amilyen. A rendkívüli erőfeszítések, a Parlament hathatós költségvetési támogatása, és annak a néhány száz megszállott sportolónak és szakembernek az erőfeszítése kellett hozzá, hogy Barcelonával a második legsikeresebb olimpiai szereplést tudhassuk magunkénak. Legszebb nemzeti hagyományainkhoz híven kivívtuk a nemzetek megbecsülését. Előadói beszédében államtitkár úr is említette, hogy a tisztelt Ház 7 2 évvel ezelőtt foglalkozott önálló napirendként a sporttal. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy ez a kérdés ismét napirendre kerüljön. Az oktatási, ifjúsági és sportbizottság tagjainak többsége úgy ítélte meg, hogy egy önálló sporttörvény előkészítése még ne m időszerű. Halaszthatatlan ugyanakkor, hogy megszülessen egy olyan országgyűlési határozat, amely megfogalmazza a testneveléssel és sporttal kapcsolatos legfontosabb elveinket, az állam, az önkormányzatok és a civil társadalom szerepét, a testnevelés és a sport finanszírozásának alapjait, valamint legsürgetőbb teendőinket; röviden: a követendő sportpolitikát. A testnevelés és a sport új alapokra helyezésének legyen egy alapdokumentuma, amely befolyásolja mind a későbbi törvényalkotást, mind a kormányzati m unkát, és megalapozza a majdani sporttörvényt. A határozati javaslatból három kérdéskörre szeretném felhívni a figyelmet. 1. A dokumentum kiemeli, hogy a testnevelés és a sport az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésében, a szellemi nevelésben egyenrangú ne mzeti ügy, tehát az állam, az önkormányzat, a civil szervezetek és az állampolgárok közös ügye, amelyben mindenkinek megvan a maga feladata. 2. A testnevelés és a sport finanszírozásához biztos alapokat kell teremteni. A biztonság alatt nem az igények szer inti teljes körű automatikus támogatást, hanem a tervezhetőséget kell érteni. Ehhez továbbra is szükség van az állami költségvetésre, az önkormányzatok sport célú normatív
