Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
89 ELNÖK (Vörös Vince) : Képvisel őtársaim! Foglalják el helyüket, megkezdjük munkánkat. Bejelentem hogy az elnöki teendők ellátásában dr. Horváth József és Boros László jegyzők lesznek a segítségemre. A kérdésekkel kezdjük. Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez és Kupa Mihály pénzügyminiszterhez "A privatizálandó vállalatok bérlakásállományának privatizációjáról" címmel. Átadom a szót Tompa Sándor képviselőtársunknak. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) - dr. Szabó Tam ás tárca nélküli miniszterhez és a pénzügyminiszterhez - "A privatizált/privatizálandó vállalatok bérlakásállományának privatizációjáról" címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! A helyzet úgy hozta, hogy egy korábban be adott kérdésemhez újabb információkat szerezve kibővítettem a címzetteket, és Szabó Tamás miniszter úr mellett Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszát is szeretném ebben a kérdéskörben megkapni. Mint közismert, vannak olyan vállalatok, ahol csak néhány la kás sorsáról van szó, de a konkrét ügyben, amivel megismerkedtem legutóbb, az Ózdi Kohászati Üzemekhez tartozó és viszonylag nagy menynyiségű lakásállományról van szó. Éppen ezekben a napokban is 120 családnak a lakásával kapcsolatos problémák azok, amelye k foglalkoztatják az ott lakókat, a lakásukban élőket. A privatizálandó vállalatok vagyonához tehát nagyszámú bérlakásállomány tartozott. Ezek között ma már nem egy felszámolás alatt áll, ami az egyébként is bonyolult helyzetet tovább bonyolítja. E lakások sorsa tapasztalataim szerint különböző módon rendeződik. Van, ahol már a privatizálás előtt leválasztják a vagyonról, és van, ahol az új tulajdonos kezébe kerül. A felszámolás esetén pedig a felszámoló célja, hogy minél előbb pénzhez jusson akár a tulajdo nába került lakások gyors, piaci értéken történő eladása útján is. Kérdéseim ezek után a miniszter urakhoz: 1. Mi az Állami Vagyonügynökség általános rendező elve e lakások sorsát illetően a privatizáció folyamatában? 2. Milyen kedvezményeket biztosíthat a z Állami Vagyonügynökség, illetve a felszámoló e bérlakások megvásárlásakor? 3. Érvényesíthete a felszámolóbiztos szociális szempontokat a felszámolás alatt lévő vállalati bérlakások eladásakor, és ezt milyen keretek között teheti? Várom válaszaikat, kösz önöm figyelmüket. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter urat, hogy az elhangzott kérdésekre adja meg a választ. Dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válasza SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! A privatizálandó vállalati bérlakás állománya tekintetében négyféle lehetőség van az értékesítés megoldására, és ezek közül a választás döntően az érdekeltekkel folytatott megállapodás és egyeztetés alapján születik meg. A leggyak oribb megoldás az, hogy az érintett vállalatok átalakulása előtt vagy átalakulása során a vállalatok maguk értékesítik az Állami Vagyonügynökséggel történt megállapodás alapján a lakásokat. Ebben az esetben egy 1969es rendelet, a 32/1969es kormányrendele t mondja meg azokat a kedvezményeket, amelyeket nyújtani kell. A második megoldás - bár ritkábban fordul elő , hogy az Állami Vagyonügynökség elvonja a lakásállományt az illető vállalattól. Ilyen elvonás esetén - mondom, nagyon ritkán fordul elő , mivel