Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független)
874 idegenek iránt. Petőfi Sándor, Radnóti Miklós életműve, életsorsa, a csömöri tótok megőrzött anyanyelve, népviselete, kultúrája, vagyoni helyzete itt, az ország szívében, Budapesten, szomszédaink és a világ számára bizonyíték. Jakab Róbertné, az MSZP orszá ggyűlési képviselője szlovák nyelven szólalt fel e témában, itt, a Parlamentben. Most megragadom az alkalmat, és megköszönöm azt a gesztust, ahogy '48as eleink nemzetiségi türelmét elismeri, Szemere Bertalan '48as belügyminiszter érdemeit méltatva. Az emberiség, a világ számára kincs, érték, mi több: fogalom a magyar zsidó, hisz' ott vannak jelesei az Egyesült Államok atomtudománya élén, a zsidó állam új honalapítása minden területén és a világgazdaság irányításának számos posztján is. Ezt a szellemi és lelki potenciált tehetségén, szorgalmán, öntudatán túl a zsidóság annak a bölcsőnek is köszönheti, melyet a történelmi Magyarország az évszázadok során, napjainkig, itt, Magyarországon számukra biztosított. Haynau megsarcolta a pesti zsidóságot Kossuth szimpátiájáért. 1866ban, állam- és nemzettérségben először Magyarországon emancipáltuk a zsidóságot: Ferenc Jóska gesztusként visszaadja a Haynauféle hadisarcot. Ennek segítségével jön létre a soproni, szombathelyi izraelita tanító- és rabbiképző intéze t. A cigányság társadalmi beilleszkedése a társadalom által tolerált folyamat. Gyorsítása elsősorban a cigányság egyedi és rétegellenállásába ütközik, számos pozitív és negatív jelenség közepette. Napjainkra eljutottunk odáig - jóllehet, tudományos értékel ése már korábban, számos alkalommal megtörtént, lásd: Németh László: Kisebbségben , szükség van magyarságvédelemre is. Etnikai és nemzeti kisebbségeink az állami jogalkotás szintjén jogosan igényelhetik kisebbségi etnikai érdekeik védelmét, egyenlő lehető séget kulturális, politikai, gazdasági területen is. Jogos az igényük a közösségi jogérvényesítésre, jogvédelemre. Igényük azonban nem rendezhető és nem kezelhető a térség államainak magatartásától és jogrendszerétől függetlenül. Ha például itt, Magyarorsz ágon, államkörnyezetünknél korábban, pozitív diszkrimináció alapján, a cigányság a térséghez viszonyítva időben hamarabb, tehát korábban előnyökhöz jut, az ősidők óta szabadon mozgó, államhatárokat nem ismerő cigányság népvándorlásszerű megjelenése elkerül hetetlen következmény. Ez a jelenség már sehogyan sem lesz kezelhető, különös tekintettel arra, hogy elképesztően torzultak a hazai születési arányok. Ez egyedi példákkal is aláhúzható. Például választókerületemben az egyik fél: egyetemet végzett cigányemb er, az önkormányzat családvédelmi előadója, öntudatosan büszke 24 gyermeket szült édesanyjára. A megemlített 3,5 millió cigányt kívánja államilag fizetett munkájával igazolni. Gondolom, neki sincs kevesebb öthat gyermeknél, pedig még fiatal ember. Ebből k övetkezik, hogy az a 3,5 millió cigány, amely álmaiban szerepel, a hazai társadalom számára: rémálom. Végezetül, az általános vitának megfelelően, az előbbieket azért mondtam el, hogy az Országgyűlés, a Kormány rádöbbenjen történelmi, társadalmi felelősség ére, és az elhibázott koncepciójú, terjedelmes és önellentmondásos, 5190es számon beterjesztett törvényjavaslatot mint tárgyalásra alkalmatlant vegye le a napirendről. Kérem az elnök urat, felszólalásomnak ezt a részét tekintse ügyrendi javaslatnak. Tekin tettel arra, hogy ilyen szerencsétlen állapotban vagyunk a téma tárgyalásánál, amikor a Ház határozatképes, akkor kérek majd engedélyt rá, hogy ügyrendi javaslatom megtételére ismét szót kaphassak. Ügyrendi javaslatom indoklásául még felsorolom, hogy az et nikai és nemzetiségi törvényjavaslat nem tárgyalható a kisebbség és a többség fogalomtár alapján. Azzal is tisztában kell továbbá lennünk, hogy ellentmondás van például a korábban beterjesztett és még ma sem letárgyalt ombudsmantörvényt illetően, valamint kézenfekvő volna, hogy a szóban forgó törvényt már az új alkotmány szellemében kell a tisztelt Háznak meghozni, ahol már az új alkotmány alapján létrehozott választási törvény keretében történhet. A Magyar Köztársaság ez ügyben egyébként elkötelezettséget vállalt a helsinki záródokumentumban, továbbá kötelező ránk
