Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
852 megvető bátorságáról. A cigányság, legalábbis nálunk a FelsőTiszavidéken, szervesen épül a falu és a kisváros társadalmába. Ha magyarok és cigányok dolgoznak együtt, egy kenyeret szegnek. És ma már az ottani lakosság is magyarnak tekinti őket. Nem rég hallottam egy kisgazdagyűlésen: "Azért, hogy a bűre barna, azért még ű is magyar", hangzott egy parasztember szájából, tájias előadásban. Nem folytatom, világos, miről van szó. A magyar cigányságot egyetlen tollvonással kizárni a nemzettestből nem kell ően átgondolt lépés. Főként az érintettek szempontjából nem. Mindenesetre továbbgondolást, alaposabb megfontolást igényel, nem helyes elhamarkodni a dolgot. Egyetértéssel vehetjük tudomásul, hogy a Magyar Köztársaság nem ösztönöz és nem támogat olyan polit ikát, amely a kisebbség beolvasztását célozza vagy azt eredményezi, illetve a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul. Ezzel együtt persze az is igaz, hogy feltartóz tathatatlan a természetes asszimiláció, melynek nem lehet útját állni, se törvénnyel, se más módon nem lehet megakadályozni. A sok helyénvaló és méltánylandó szabály mellett feltétlenül elfogadható és helyeselhető, hogy a tervezet biztosítani kívánja a köz szolgálati rádió s televízió rendszeres nemzeti és etnikai kisebbségi műsorszolgáltatását, ellenben korántsem látszanak egykönnyen kivitelezhetőnek az oktatással kapcsolatos előírások. Nehezen képzelhető el - kiváltképp kis létszámú kisebbség esetén - az a nyanyelvű felsőoktatás. Ismerve a magyar felsőoktatás sanyarú helyzetét, ez csak kielégíthetetlen igények megteremtésére és a mindenkori kormányzattal szembeni vádak megalapozására lehet alkalmas. Amennyiben a felsőfokú oktatás feltételeit nem itthon, hane m nemzetközi szerződések alapján külföldön kívánjuk biztosítani, akkor azt pontosan kell szabályozni, mert - mint a gyakorlat bizonyítja - általában előbb szoktak hivatkozni a törvények betűjére és csak azután a szellemére. Ugyancsak furcsa intézkedésnek t ekinthető, hogy a kisebbségi oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséhez, ahol se önkormányzati csoport, se települési önkormányzat, se kisebbségi szószóló nincs, ott az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges. Elvárható - legalábbis véle ményünk szerint , hogy olyan településen, ahol kisebbségi oktatási intézmény van, ott kisebbségi szószóló is működjék, és ezt a jogszabálynak is ki kellene mondania. A legkevésbé tartható jónak a kisebbségek országos önkormányzatának előírása. Míg ugyanis az önkormányzatokról szóló jogszabályok rendelkezéseihez, azok szelleméhez szépen illeszkedik a kisebbségi önkormányzat, az önkormányzati csoport, településrészi önkormányzat konstrukciója, addig az országos önkormányzat elüt, kilóg a sorból. Idegen test. Nyilván célszerűbb lenne, ha nem országos önkormányzatot hoznának létre, hanem szövetségeket, amelyekben létszámarányosan küldhetnék el képviselőiket az önkormányzati és egyéb nemzetiségi társadalmi szervezetek is, és így fognák át az egyes nemzetiségeket . Összegezve: őszintén hisszük, hogy bátor és példamutató tett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat, és az lesz elfogadása is, mert a törvény előkészítői, és adott esetben elfogadói túl tudták, illetve túl tudják tenni magukat a magyarságot ért történelmi méltánytalanságokon, hiszen a trianoni és a párizsi szerződés területének kétharmadától fosztotta meg Magyarországot, és jelentős számú, többmilliónyi magyar került szülőföldjével idegen fennhatóságok alá, melyek hol 5. hadoszlop nak, hol politikai plusznak, jó esetben megtűrt állampolgároknak tekintik a hozzájuk került magyarokat. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak még a múltkori ülésre jelentkezett Sipos Imre a független kisgazdák képvise lőcsoportjából. Meg kívánom jegyezni, hogy képviselőtársunk nemzetiségi nyelven kívánja - a hozzám érkezett tájékoztatás szerint - felszólalását elmondani. Valamennyiünknek biztosította az apparátus a fordítás lehetőségét. Sipos képviselő urat illeti a szó . Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP) (német, illetve horvát nyelvű)
