Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság alelnöke:
833 Ezek inkább példák voltak a nagyságrendről, a tárgyról és ennek folytán ennek az egész vállalkozásnak a jelentőségér ől. Sok példát lehetne még sorolni a képzés tartalmi korszerűsítésére, új szakok oktatási feltételeinek megteremtésére irányuló támogatásokról. Ezzel kapcsolatban a 3 éves idegennyelvtanárképzés, mármint idegen nyelvet tanító tanárok képzése rendkívül fon tos volt. Ennek a háttere ismeretes: az orosztanárok átképzése más modern nyelvek tanítására a középiskolákban és általános iskolákban. Az alap az általa nyújtott támogatásokkal ösztönzi a hallgatói létszám növekedését, amelynek tekintetében - ismeretesen - komoly elmaradást kell behoznunk. És mint a felsorolt példákból is kitűnik, az elaprózott intézményhálózat integrációs törekvéseit is erősíteni kívánja a Kormányzat az egyes régiókban. Tisztelt Országgyűlés! A Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap hamarosan önök elé kerülő felsőoktatási törvényben mint a felsőoktatás fejlesztésének stratégiai forrása fog megjelenni. Az alap a korszerű felsőoktatásfinanszírozás fontos eszköze. Az alap törvénytervezetének preambuluma összefoglalja, a 2. § pedig részl etezi azokat a feladatokat, legfontosabb célokat, amelyeket a hazai felsőoktatás fejlesztésében az elkövetkező időszakban követni kell, és amelyeket ez az alap szolgál. A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy az alaphoz a központi költségvetés mellett kül földi támogatások, hitelek, hazai hozzájárulások, adományok is bevonhatók legyenek forrásként. A Kormány jelenleg is folytat tárgyalásokat a Világbankkal egy olyan hitelprogramról, amelynek egyik célja a felsőoktatási könyvtárak fejlesztése, amely hitel, h a realizálódik, a FEFA, a felsőoktatási fejlesztési alap kezelésébe kerülne. A törvénytervezet 4. §ában határozza meg az alap bizottságát, amely a legfontosabb döntéshozó intézmény természetesen ennek a vállalkozásnak a működtetésében. A bizottságnak tagj ai lennének a felsőoktatás fejlesztésében érdekeltek és abban felelősséget vállaló intézmények. A törvénytervezet országgyűlési bizottsági vitája során a javaslatról e tekintetben eltérő vélemények alakultak ki. Mindenképp fontosnak tartanám felhívni a fig yelmet arra, hogy az alap bizottságának biztosítania kell azt, hogy a Kormány és az alap felelősséget tudjon vállalni annak ésszerű, felelős felhasználásáért. Tisztelt Országgyűlés! Az alap elnevezése is jelzi a célját, hogy tudniillik a magyar felsőoktatá s Európához történő felzárkózását kívánja szolgálni. Kérem, hogy a törvényjavaslat megvitatásával, a módosítások megfontolásával és a törvényjavaslat elfogadásával ehhez az Országgyűlés járuljon hozzá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (18.50) ELNÖK (Dornbac h Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsigmond Attila képviselő úr, a kulturális bizottság alelnöke mint a kijelölt bizottság előadója. Felszólaló: Zsigmond Attila, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság alelnöke, a bizottság előadója ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amilyen rövid, olyan fontos törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés. A kulturá lis, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság e jelentőségének megfelelően a törvényjavaslatot megtárgyalta, tárgyszerű szakmai vitát és hasznos műhelymunkát folytatott. Ennek eredményeként képviselőtársaink 6 módosító javaslatukat v isszavonták. 24 módosító indítványt a bizottság egyharmada sem támogatta. 28 pontos jelentésünk a legalább egyharmados támogatottságot élvező módosító javaslatokat tartalmazza. A vita szakszerűségét illusztrálja, hogy összesen 24 esetben - a 28 pont közül - megegyezett a bizottság és az előterjesztő álláspontja. Ebből 15 alkalommal pozitív megegyezés volt, tehát az
