Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
815 Tekintettel arra, hogy ilyen típusú fizetési kötelezettséget előírni csak törvényben lehet, ezért a rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslatba e szabályok is beépültek. Az alap eddigi ötéves működés ével kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. A létrehozása óta eltelt időszakban képződött mintegy 700 millió forint az egészségkárosodott emberek számára 3500 munkahely kialakítását tette lehetővé. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy az évente létrehozhat ó munkahelyek száma 1988tól napjainkig felére csökkent. Ennek oka az, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összege változatlan, ugyanakkor az egy munkahely kialakítására jutó átlagos beruházási költség közel kétszeresére emelkedett. Mivel a rohamosan növekv ő munkanélküliség fokozottan sújtja az egészségkárosodott embereket, ezért szükséges olyan intézkedések meghozatala, amelyek egyrészt jobban ösztönzik a munkaadókat a korlátozott munkaképességűek alkalmazására, másrészt a munkahelyteremtés támogatásának le hetőségét bővítik. Az alap bevételi forrásainak bővítésére 1993ban nem látunk lehetőséget, csak '94től van realitása a pénzügyi keretek növelésének. (16.50) A törvényjavaslat az eddigi szabályozás alapelveit megtartva a rehabilitációs feltételek javítása érdekében korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. A legfontosabb új elemek a következők: A rehabilitációs hozzájárulás szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó emelése az 1994. évtől rendszerszerűen, az Országgyűlés által meghatározott módon történne. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a munkahelyteremtés fokozott támogatásához 1994től kezdődően a központi költségvetés is hozzájárul. A rehabilitációs alap működése a javaslat szerint az eddig jól bevált gyakorlatot követi. A megalapozott dön tés érdekében a döntéselőkészítésbe továbbra is indokolt valamennyi érintett állami és érdekvédelmi szerv bevonása. A rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat elfogadása a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének feszültségeit alapvetően nem szüntet i meg. Jól tudjuk, hogy ehhez további kormányzati intézkedés szükséges, azonban az alap működőképességének megtartása a rehabilitáció szempontjából rendkívül fontos, hiszen a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási esélyeit elsősorban aktív fogl alkoztatáspolitikai eszközökkel lehet javítani. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szigeti György, a kijelölt szociális bizottság előadója. Felszólaló:Dr. Szigeti György, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bi zottság előadója SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság két fordulóban vitatta meg a rehabilitációs alapról szóló törvényjavas latot. Első alkalommal általános vitát folytatott, s az általános vitában a szociális bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot. Elhangzott a bizottsági vita során, hogy a képződő rehabilitációs alap csekély, a foglalkoz tatási szintek alacsonyak, a piacgazdaságra való áttérés ötszörösen - a nemzetközi összehasonlító adatok alapján - hátrányosan érinti a megváltozott munkaképességű embereket. A részletes vita során 19 módosító indítvány érkezett, melyből az előterjesztők h ármat visszavontak, öt nem kapta meg az egyharmados támogatottságot. Ebben a körben olyan javaslatok voltak, amelyek a szociális foglalkoztatót a törvény hatálya alól kivették volna, a foglalkoztatási szint vonatkozásában egy eltérő számítási metodikát alk almaztak volna, valamint a munkahelyek veszélyességének fokozatait is beépítették volna a törvénybe.
