Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
795 A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a bányabezárások terhei is nagyok . Ide sorolhatók egyrészt az egyszer felmerülő műszakigazdasági kiadások, másrészt, és nem utolsósorban a foglalkoztatáspolitika anyagi és politikai terhei. Ez utóbbi vonatkozásban külön figyelmet érdemel, hogy mindez olyan környezetben történik, ahol a m unkanélküliség hányada már most is elviselhetetlen méreteket ölt: 30% fölötti a legtöbb településen. Milyen döntést hozhat ebben a kritikus helyzetben a Kormány? Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, miniszteri értekezlet után, elküldte előterjesztését a miniszter uraknak, amelyben három döntési változatot tár eléjük. Az 1. számú változat szerint az 1992. januári, a Kormány és a Bányászati Dolgozók Szakszervezete közötti megállapodás szerint lassú, fokozatos visszafejlesztésre kerülne sor. Humán szempontbó l természetesen ez a legkedvezőbb megoldás, de ez a Kormánynak, a költségvetésnek évi 1,21,5 milliárd folyamatos veszteségfinanszírozást jelent. A 2. számú változat a veszteséges bányák - tehát egy kivételével valamennyi - azonnali, illetve 1993. évi bezá rását tételezi fel. Ez kétségkívül gazdaságilag a legracionálisabb megoldás. De foglalkoztatáspolitikai szempontból, az előterjesztő szerint is, mármár kezelhetetlen foglalkoztatáspolitikai helyzetet idéz elő. A 3. számú változat a legveszteségesebb bányá k - Putnok és Feketevölgy - vállalkozásba adása, a többi bánya fokozatos, folyamatos visszaépítése mellett. Az előterjesztő a Kormánynak ez utóbbi, az úgynevezett 3. számú változatot ajánlja elfogadásra a következő érvekkel: Nem terheli a költségvetést fol yamatos veszteségfinanszírozás, ha pedig a vállalkozások csődbe jutnak, az állami szerepvállalás a bányabezárások műszaki költségeire korlátozódik, és végül - mintha csak az előterjesztő is érezné, hogy érvei nagyon gyengék - kijelenti, hogy a javasolt vál tozat az érdekvédelmi szervekkel és dolgozókkal elfogadtatható. Tisztelt Képviselőtársaim! Végül is napirend előtt ezért is kértem szót, mert ez a kijelentés nem igaz. Az érintettek számára ugyanis nem fogadható el olyan változat, amely nem oldja meg a pro blémát, csupán zavarossá és áttekinthetetlenné teszi a helyzetet, amely a döntés felelősségét a vétlen áldozatokra hárítja. Először is: mi történik akkor, ha nincs jelentkező vállalkozó ezekre a reménytelen vállalkozásokra? Bekövetkezik az a változat, amel yet súlyos foglalkoztatáspolitikai következményei miatt az előterjesztő sem ajánl elfogadásra. Ebben az esetben azonban már a bányák vezetőire és dolgozóira hárul a felelősség, amiért munkahelyük megtartása érdekében nem vállalják a kockázatot, azaz nem vá llalkoznak. És mi történik, ha mégis lesznek vállalkozók? Nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy támogatás hiányában néhány hónap után ők lesznek kénytelenek bezárni a bányákat, és szintén a foglalkoztatáspolitika sz empontjából legkedvezőtlenebb változat következik be - mégpedig azért, mert nem lesz forgótőkéjük, mert hitelképtelenek lesznek, mert az erőművi szén átvételére előírt kontingens már május végére kimerül és mert ha nincs a Kormánynak piacvédelmi intézkedés e, a szenet csak veszteséggel tudják eladni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, a Kormány nem tőlünk várja a megoldást, mégis szeretném elmondani, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja szerint mit kellene tenni ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben. Először is az érintettekkel, illetve képviselőikkel tárgyalni kell. A tárgyalásnak nem a legeredményesebb módja, ha nagygyűlésen közöljük velük a sorsukról tervezett elképzeléseinket. Másodszor pedig olyan megoldást kell keresni, amely iránt a vállalkozók is bizalom mal viseltetnek. Amennyiben erre nem kínálkozik lehetőség, úgy mérlegelni kell a támogatás vagy a bezárás lehetőségeit. A célok, feltételek és felelősség tekintetében tiszta és világos helyzetet kell teremteni, és nem eleve reménytelen vállalkozásokra hárí tani a döntés felelősségét.
