Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
738 folyó sításáról lenne szó. Erről a 28. § (1) bekezdése szerint szó sem lehet, ha a képzési támogatás eléri a minimális bért. Persze azok számára, akiknek a munkanélküli- járadéka közel van a minimálbér összegéhez, véleményem szerint sem hátrányos a szabályozás. Csakhogy mára a magasabb iskolai végzettségűek is egyre gyakrabban kerülnek sokszor tartósan az utcára, és az ő esetükben sokkal differenciáltabb a kép. Járadékuk a minimálbér fölött van és így a megszakítás számukra egyértelműen hátrányos. Megismételve te hát, hogy a törvény hátrányos helyzetbe hozza azt, aki átképzésre vállalkozna, aki tanulni szeretne, aki így is növelné saját esélyeit a folyamatosan romló munkaerőpiacon, kérdezem miniszter urat: Ön szerint azonos mércével mére a törvény idézett paragraf usa a különböző helyzetű munkanélküliek esetén? Ön szerint nyújte a foglalkoztatási törvény jogbiztonságot a fenti szempontokat figyelembe véve? Végül kérdezem: Továbbra sem látjae szükségét az idézett törvényhely módosításának, pontosításának? Várom vál aszait, miniszter úr! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A válaszadásra felkérem dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter urat. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Mindenekelőtt elöljáróban szeretnék utalni arra, hogy az átképzés elfogadása a munkanélküli számára nem lehetőség és nem vállalkozás kérdése, hiszen a foglalkoztatási törvényünk egyértelműen a munkanélküli kötelezettségévé teszi a felajá nlott átképzés elfogadását. Amennyiben ezt nem fogadja el, úgy a törvény szankcionálja és adott esetben lehetetlenné teszi a munkanélkülijáradék további folyósítását. Ez tehát első megközelítési kérdés a munkanélküli viszonya az átképzéshez című történetb en, hiszen itt azért ne feledjük el, hogy a munkanélkülit komoly kötelezettség terheli a vonatkozásban, hogy együttműködjön a megyei munkaügyi központtal annak érdekében, hogy ez a senki számára nem kívánatos helyzet, mint a munkanélküliség, mielőbb megszű njék. (15.30) Itt tehát van egyfajta kötelezettség a munkanélküli oldaláról az átképzés elfogadására. Ami a hátrányos helyzetet vagy nem hátrányos helyzetet illeti, én azt hiszem, hogy összességében kell néznünk a foglalkoztatási törvé nynek idevonatkozó rendelkezéseit, és nem egy elemet kiemelve ebből, majd azután az általánosság szintjén egy következtetést levonni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a munkanélküli nem kerül hátrányosabb helyzetbe, ha átképzésben vesz részt. Először is azért n em, mert azt azért ne feledjük el, hogy az átképzés során mégiscsak kap valamit, valamiféle kvalifikációt meghatározott munkavégzésre, melynek eredményeképpen nagyobb esélylyel vehet részt a munkaerőpiacon az elhelyezkedési harcban. Ez tehát a kiindulópont . De ha végignézzük tételesen, hogy mit jelent a munkanélküli számára az átképzés időtartama alatt az ellátotti rendszer, akkor azt látjuk, hogy sok vonatkozásban kifejezetten előnyös helyzetbe kerül. Mert azt azért ne feledjük el, és mintha az ön megközel ítéséből kicsit hiányozna ez az elem, nevezetesen az, hogy az átképzés időtartama alatt a munkanélküli bennmarad a jogosulti, ellátotti rendszerben, hiszen képzési támogatást kap. Ha ez a képzési támogatás - mint ahogy ön is utalt rá , nem éri el a minimá lis bért, ebben az esetben a képzési támogatás mellett tovább kapja a munkanélkülijáradékot is. Ha eléri vagy meghaladja a képzési támogatás összege a minimális bért, ebben az esetben természetesen munkanélkülijáradékot nem kap, de ebben az esetben a kép zési támogatás 110%a
