Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
718 elfogadásra kerüljön. Ugyanakkor felhívnám a magyar Kormány, a Külügyminisztérium és a jelen lévő Jeszenszky külügyminiszter úr figyelmét, hogy megítélésem s zerint kevés fontosabb feladata van ma a magyar kormányzati diplomáciának, hogy tegyen meg mindent államközi vonalon annak érdekében, hogy a sajnos erőteljesen vonakodó kormányok próbáljanak előrelépni a kiegészítő jegyzőkönyv államközi, kormányszinten val ó elfogadásában, hiszen ez a februári közgyűlési dokumentum… (Rácskay Jenő távozni készül a teremből.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Pillanat! Rácskay képviselő úr, kérem maradjon a helyén. Bocsánat! (Rácskay Jenő visszaül a helyére.) TABAJDI CSABA (MSZP) …hisze n ez a februári közgyűlési dokumentum csak politikai dokumentum, de még nem jogi dokumentum, márpedig az októberi Európa tanácsi csúcsértekezletnek ez lenne a legfőbb küldetése, hogy végre szülessen a kisebbségi lét valamennyi fontos területét átfogó kiegé szítő jegyzőkönyv. Hiszen az emberi jogi bíróság Strasbourgban nem foglalkozik ma kisebbségsértő ügyekkel, mert ennek ma még nincs meg a jogi alapja. Ami a válságkezelő mechanizmusokat illeti, érthetetlen jó ideje számomra, hogy a magyar Külügyminisztérium szakértői és politikai szintjén egyaránt miért sikkad el a Badinter által kidolgozott döntőbíróság, a választott bíróság, a Tribunal d' Arbitrage intézménye. Hogy a magyar Külügyminisztérium, a magyar politika, a magyar miniszterelnök és a magyar parlamen ti pártok miért nem tették magukévá ennek a fontos kezdeményezésnek a felkarolását, amelynek lényege, hogy nem egy nagy létszámú testület, egy gyorsan a helyszínre küldhető válságmegelőző testület, amely neves nyugateurópai, közép- és keleteurópai alkotm ánybírákból állna, amely döntőbíróság megelőzne, konfliktus esetén közvetítene, vagy pedig kezelne. Sajátos dolognak tartom azt, hogy ez nem kapott nagyobb hangsúlyt a magyar kormányzati külpolitikában. Igaz, hogy az EBEÉben a GenscherGuigou kezdeményezé s nyomán némileg előrehalad, de amennyiben azt valljuk, hogy a Magyar Köztársaságnak a kisebbségi kérdésre szakosodva minden fórumon, nemzetközi fórumon ennek nemzetközi rendezése, jogi és válságkezelő mechanizmus megteremtése a célja, akkor azt hiszem, ho gy a Badinter által kidolgozott döntőbíróság, választott bíróság lényegesen nagyobb támogatást érdemelne meg. Mivel Horn Gyula, SzentIványi István és Rockenbauer Zoltán utaltak rá, hogy senki nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy mi lesz abban az átmeneti időszakban, míg Magyarország nem tagja az Európai Közösségnek, amíg a nyugateurópai katonai integrációs szervezetek biztonsági garanciákat nem nyújtanak, ezért is tartom én a magyar biztonságpolitika rendkívül fontos, kiemelt feladatának, hogy m indent tegyen meg, hogy legyenek válságkezelő mechanizmusok. Én tudom, külügyminisztériumi szakértőkkel vitázva, ők azt mondták, hogy itt van a kisebbségi főbiztos az EBEÉben. Magyarországnak, tekintve, hogy ennyire szűkös a válságkezelő, válságmegelőző m echanizmus Európában, nem szabad egyetlen formára korlátoznia a támogatását. Támogatnia kell minden olyan ésszerűnek tűnő politikai válságmegelőző- és kezelő mechanizmust, többek között a döntőbíróságot is, amely elősegítheti Magyarország biztonságát. Tisz telt Ház! A mostani alapelvek lényeges korrekciója az előzőekhez képest, hogy a magyar külpolitika két nagy orientációs irányában korrekciót hajt végre. Ez a korrekció nem most ment végbe, szerencsére az elmúlt egymásfél év magyar kormányzati külpolitikáj a ezt a korrekciót elkezdte végrehajtani. Arról van szó, hogy ma egyetértés látszik abban, hogy a nyugateurópai integráció ugyan a magyar belső fejlődés külső nemzetközi dinamizáló motorja lehet, de Magyarország a térségből nem tud kiszakadni, nem szakadh at ki, a térképről nem vándorolhat el. Ezért egyidejűleg fontos, bár egészen más a funkiója a nyugateurópai kapcsolatrendszernek és a közép- és keleteurópai kapcsolatrendszernek. (13.00)
