Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
698 Ezért tehát, ha a törvényjavaslat kritikáját, vagy érdemeit fel akarjuk sorolni, ebből a társadalmi, gazdasági, nemzetközi folyamatból nem lehet kiragadni. És éppen ezt szem előtt tartva kell feltenni a kérdést: azok a feltételek, amelyek jelenleg Európában reáliákként léteznek, az ország belső viszonyai alkalmasake a rra, hogy egy időtálló állampolgársági törvény szülessék. Ezzel kapcsolatosan szeretném önökkel megosztani kétségeimet, és közös gondolkodásra hívni önöket. Európában ugyanis egymással ellentétes folyamatok játszódnak. Egyidejűleg lehetünk tanúi a nemzetál lami bezárkózásnak és egyidejűleg lehetünk - reményeink szerint - minél hamarabb cselekvő részesei az európai integrációnak, az együttműködésnek, amelynek nyomai és hatása nem maradnak el az állampolgársági jog szabályozásán sem. Hiszen 1963ban olyan euró pai egyezmény született, amely a részes államok számára tulajdonképpen egy államon kívüli fórum által kialakított normarendszert állított követelményként a nemzeti jogalkotás felé, a nemzeti jogalkotás számára. Tehát nekünk el kell dönteni, hogy a mi törvé nyünk milyen orientációjú legyen. És vajon elegendő muníciónk vane az európai jogfejlődés tendenciáinak értékelésében ahhoz, hogy a törvény általános karakterét ennek megfelelően alakítsuk? A másik gondolatsor, problémakör, amiről szó lni szeretnék: kétségtelen nyomás nehezedik az országra a migrációs folyamatok következtében. Azonban nem feltétlenül az erre adandó válasz eszköze az állampolgársági jog szabályozása, hiszen a rendészeti joggal és a már többször említett más csatlakozó sz abályanyagokkal tulajdonképpen ezekre a problémákra érdemi választ adhat az ország. Tehát az állampolgársági jog lététől kezdődően mindig kompromisszuális jellegű volt, mindig azok a reális tényezők formálták és alakították tartalmát, amikről már elöljárób an szóltam. A kérdésem tehát az, hogy most vane az ideje az állampolgársági jog teljes és átfogó reformjának, ez a törvényjavaslat megfelele ennek a követelménynek és ennek az igénynek, vajon az újrakodifikálás során kellő tekintettel tudunke lenni a há ttérszabályokra, amelyek nem elhanyagolható jelentőségűek, hiszen erről már a vita eddigi szakaszában is hallhattunk, amelyek szorosan csatlakoznak az állampolgársági joghoz, sokszor érvényesülésében döntő hatásuk van. Végezetül az utolsó kérdésem az, hogy vajon nem lennee célszerűbb az egész komplex szabályozást, átfogó szabályozást egy alkotmányozási folyamat részeként kezelni, és egy alkotmányozási folyamatba integrálni egy teljes, átfogó állampolgársági jogi szabályozást. Nos, ezek az előfelvetések tul ajdonképpen még a törvény konkrét tartalmát nem érintik, de mindezekre szeretném nyomatékkal felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Ami a törvényjavaslat általános, most már konkrét értékeléséhez tartozik, el kívánom mondani, hogy ez a javaslat nem felel meg a z átfogó szabályozás követelményeinek. Elsősorban az állampolgárság megszerzésének jogcímeit, módját, és az azzal kapcsolatos eljárást szabályozza. Mivel támaszthatom alá ezt a meglehetősen sommás megállapítást? Azzal kívánom alátámasztani, hogy az állampo lgári jogban, illetőleg az állampolgársági törvényben nincsenek jelen, és nem kaptak kellő teret olyan hangsúlyos kérdések, amelyeknek nemcsak az állampolgársági jog szempontjából van jelentőségük, hanem kihatnak az ehhez kapcsolódó egész joganyagra. Itt m ég egyszer majd az egészet szeretném visszakapcsolni az alkotmányozás folyamatára. Tehát itt konkrétan arról van szó, hogy a kétségtelen pozitívumok mellett, amelyeket alapelvi szinten rögzít és fejez ki a törvény: az állampolgársági jogról való lemondás a lanyi jogi jellegének elismerése, vagy a megfosztás intézményének kiiktatása a hatályos joganyagból, amely egyébként szöges ellentétben áll a hatályos alkotmány 69. szakaszával, amely konkrétan kimondja 1989 óta, hogy senkit nem lehet állampolgárságától me gfosztani, ezt az alkotmányos rendelkezést átvezeti, illetőleg az állampolgársági törvény részévé emeli a javaslat. Ez kétségtelenül pozitívum. Azonban számos olyan alapelvet joggal hiányolhatunk a törvény szövegéből, vagy inkább jószerével egy alkotmány r észeként kell hogy hiányoljunk, mint az emberi jogként történő
