Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szabad György): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
687 ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 8306os számon kapták kézhez képviselőtársaim. Meg adom a szót dr. Józsa Fábián államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! H ölgyeim és Uraim! Abban a szerencsében van részem, hogy amióta a magyar állampolgárság jogintézménye a magyar jogrendbe beépült, 1879 óta sorrendben a negyedik erről szóló átfogó törvényjavaslatot terjeszthetem önök elé. Aligha tévedek, ha azt állítom, hog y ez a törvényjavaslat az, amelyre a hazában és a hazán kívül élő magyarok mindannyian figyelnek, de bizonyára a nemzetközi közvéleményt is élénken foglalkoztatja az, hogy a magyar törvényhozás miképpen kezeli és hogyan oldja meg ezt a kérdést. Magyarorszá g felemelt fejjel állhat a nemzetek közössége elé, annak következtében, ahogy újra akarja rendezni polgárainak az államhoz való viszonyát. Abból az alapelvből kiindulva, hogy az állampolgárság intézménye a természetes személynek az államhoz tartozását megt estesítő jogintézmény, lehetővé kell tenni, hogy a konkrét ügyek intézésében a humánum, az erkölcsi jóvátétel szempontjai is érvényesüljenek, érvényesülhessenek. (10.20) Figyelemmel kell lennünk a határokon kívül élő magyarságra, országunk sajátos történel mi helyzetére és a környező országok belpolitikai eseményei következtében előálló sajnálatos lakosságmozgásokra is. A magyar állampolgárságot szabályozó, jelenleg hatályos törvény 1957ben született. Más társadalmi környezetben, más célok elérése érdekében alkották meg. Mindannyian tudjuk, hogy mi volt ez az időszak. Hűen a kor szelleméhez, e törvénybe is bele volt építve a megtorlás eleme, az állampolgárságtól való megfosztás jogintézménye. Míg arra az időszakra az volt a jellemző, hogy Magyarországot töme gesen elhagyták a polgárai, ma a külföldön élő magyarságnak a hazához fűződő jogi kapcsolatát kell rendezni, továbbá az évtizedekkel ezelőtt magyar állampolgárságukat elvesztett, de a nemzet részének tekinthető, tömegesen visszatelepült magyarok helyzete v ár megoldásra. Megváltozott körülöttünk a világ, és megváltozott a mi belső világunk is. A tömegeket kibocsátó, sőt kirekesztő állam helyébe egy befogadó állam lépett, a hazához fűződő kapocs elszakításának igénye helyébe a kötelékek erősítésének a kívánal ma került. Ezek a megváltozott társadalmi viszonyok is indokolttá teszik, hogy ne a régi törvény átalakításával, toldozgatásával, foldozgatásával kísérletezzünk… (Megszűnik a hangosítás.) …, hanem egy új, alapállásában … ELNÖK (Szabad György) : Kérné m a hangközvetítés javítását. JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: (Helyreáll a hangosítás.) Jó, elnök úr. Köszönöm szépen. … hanem egy új, alapállásában más törvény szülessék. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a történelmi ha gyományokhoz igazodva a leszármazás elvére építi fel az állampolgárság keletkezését. Aki így - tehát leszármazás útján - nem jut magyar állampolgársághoz, azt kérelmére állami aktussal honosítani vagy visszahonosítani lehet. E törvény feladata, hogy az áll ampolgárság megszerzésének feltételeit és eljárási rendjét meghatározza. Az állampolgárság intézményének leértékelődése elkerülése érdekében a javaslat az európai szabályokhoz közelítő vagy azokkal közel azonos, a jelenleginél szigorúbb feltételeket támasz t az állampolgárság megszerzése elé. Megkívánja azt, hogy az állampolgárságért folyamodó
