Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
63 A legutóbbi tárgyaláson a vízmegosztásra előterjesztett EKjavaslat a magyar fél számára még elfogadható mennyiségű vizet juttatna a közös folyószakaszba, így a három tárgyal ó fél közül kettő már azonos álláspontot foglal el ebben a súlyos kérdésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem csak általánosságban és nem csak ezen tények ismertetése miatt tartottam szükségesnek, hogy ezeket az előbb említett gondolatokat elmondjam önöknek. A médiában, sőt egyes állami hivatalnokok nyilatkozataiban újra és újra felmerül az ötlet, hogy változtassuk meg az 1991 áprilisában hozott határozatunkat, és így valamilyen formában legyünk részesei a bősi vízlépcső üzemeltetésének, ezzel szüntetve meg a z országok közötti vitát. A múlt héten például a televízió nyilvánossága előtt egy felelős vízügyi szakember nyilatkozott a maradék Dunavíz duzzasztásának, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének szükségességéről, mint a további szigetközi károk megelő zésének egyetlen lehetséges módjáról. A jövő héten az EK közreműködésével folyó tárgyalásoknak döntő szakasza következik. A mai vitáink előtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy aligha várhatunk kedvező eredményt, ha teret engedünk azoknak az elképze léseknek, miszerint korábbi határozataink mind szakmailag megalapozatlanok, felülvizsgálandók és megváltoztatandók. Ezzel most nem a vélemények általános szabadságának a korlátozását ajánlom. Mindössze felelős tájékozódást kérek mindenkitől, akit esetleg e z az ötlet és ez a problémakör foglalkoztat. Sajnos, a tájékozódás ma már nagyon egyszerű, hiszen a vízlépcső működésének első következményei a Szigetközben már láthatók és tapasztalhatók. Ehhez még azt hozzá kell tenni, hogy az eredeti terv megvalósulása esetén a jelenleg folyó víznek csak töredéke került volna a Dunába. Ezt az támasztja alá, hogy a magyar Parlament által létrehozott közjogi helyzet ad egyedül esélyt a további károk megakadályozására, a konfliktushelyzet feloldásának lehetőségére. A megold áshoz vezető lépésekhez a folyó nemzetközi tárgyalásokon a magyar pozíció megőrzése, a magyar álláspont egységességének a képviselete szükséges. Senki se tegyen olyan nyilatkozatot, melyek rontják Magyarország tárgyalási pozícióját és súrolják a különböző szintű titkok, államtitkok és szolgálati titkok feltárásának, nyilvánosságra hozatalának a tényállását. Ezzel a felszólalással, tisztelt képviselőtársaim, a további viták előtt ennek a fontosságára kívántam a figyelmet felhívni. Köszönöm figyelmüket. (Taps .) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy napirend előtt egy rövid, örvendetes elnöki bejelentéssel éljek. Röviddel az ülés megnyitása előtt Strasbourgból tájékoztatást kaptam a Bratinka József által vezetett delegációnktól, amely ik részt vesz az Európa Tanács vitájában. Mint azt egyéb híradások is jelezték, az emberi jogi konvenció nemzetiségpolitikai jegyzőkönyvvel történő kiegészítése a tegnapi napon zajló vitában történt meg az Európa Tanács plenáris ülésén. A 10 magyar előterj esztés közül nyolcat a plenáris ülés elfogadott, és a 2 másik esetében sem túl távoli megoldást. A 8 elfogadott magyar javaslat között ott van két olyan nagy jelentőségű, mint annak elismerése és tulajdonképpen konvenció szintjére emelése, miszerint minden kit megillet vagy illessen meg az anyanyelven történő oktatás joga, másrészt, hogy minden olyan közigazgatási egységben, ahol az illető nemzetiségnek többsége van, legyen módja a közigazgatási egység keretein belül önkormányzati jogok gyakorlására. Ezekről kívántam önöket tudósítani. Köszönöm. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági elnökök ma reggeli ülésén elhangzottak alapján: - a helyi bíróság létesítéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalásra kiadom az alkotmányügyi bizottságnak;
