Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat határozathozatala - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
603 Következő tárgysorozati pontunk a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést 8703as számon kapták kézhez. Most megadom a szót Kiss Gyula munkaügyi miniszter úrnak, hogy a vitában elhangzottakra észrevé telt tegyen. (17.50) Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működé si esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosítására vonatkozó 8703as számú törvényjavaslat általános és részletes vitájában elhangzottakhoz néhány megjegyzést fűzzek. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Kormány szakszervezeti vagyon megosztásra vonatkozó korábbi álláspontja nem változott. A Kormány mindvégig azt hangsúlyozta, hogy az időközben létrejött új szakszervezetek is részesüljenek a korábbi SZOT, illetve a hozzá tartozó 19 ágazati szakszervezet vagyonából. Mint ismeretes, a sz akszervezetek erről korábban nem tudtak megegyezni, és ezért vált szükségessé az Országgyűlés egyszeri beavatkozása, amely az 1991. évi XXVIII. törvény megalkotásával történt. Megítélésem szerint a jelen törvényjavaslat - amely önök előtt fekszik - összhan gban áll az Alkotmánybíróság 26/1992. számú határozatával. Az Alkotmánybíróság határozata ugyanis elsősorban a szakszervezeti vagyon szükséges megosztásának, illetve a rendelkezési jogok ideiglenes korlátozásának alkotmányosságáról nyilatkozik, vagyis azt vizsgálja, hogy lehetségese egyáltalán a rendszerváltozásra tekintettel a szakszervezetek rendelkezési jogának korlátozása. Nem foglalkozik a vagyonmegosztás módjával, így azt sem zárja ki, hogy a szakszervezeti vagyon megosztására a szakszervezetek egyez sége alapján kerülhet sor, miközben kimondja, hogy - idézem - "az elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek között felosztandó vagyonnak kell tekinteni". Ez az a megállapítás, amely alapján a Kormány nem tartja lehetségesnek, hogy a szakszervezeti vagyonból a szakszervezetnek nem minősülő, meghatározott rétegek érdekeit képviselő egyéb szerveződések társulásai is részesüljenek. Megjegyzem, e megfogalmazás alapján nem is lehetne egyértelműen definiálni, hogy mely szervezetek részesü lhetnének a szakszervezeti vagyonból. Szeretnék továbbá rámutatni arra is, hogy a vagyon megosztására vonatkozó tárgyalásokon mind a nyolc szakszervezeti tömörülés részt vett. Magam voltam az, aki többször hangsúlyoztam, hogy a hat szakszervezeti szövetség 1992. évi szeptember 10i megállapodása kizárta korábban az egyezkedésből a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséget és az úgynevezett szövetségen kívüli szervezeteket. A tárgya- lásokon azonban mindkét szakszervezeti szövetség, illetve szervezet rés zt vett. A tárgyalások ennek megfelelően folytak le és jutottunk el végül is 1992. december 11én odáig, hogy a Kormány - immár hét szakszervezeti tömörülés javaslata alapján - a megállapodásban foglaltak szerint elfogadta a szakszervezeti vagyon megosztás a, illetőleg a szakszervezeti vagyon megosztásának a szakszervezetek megállapodás alapján történő voltát. A hat szakszervezeti szövetség - mint ismeretes - tulajdonképpen az első kanyarban megállapodásra jutott, ezzel megteremtette azt a megállapodási alap ot, amelyhez végül is csatlakoztak a szövetségen kívüli szakszervezetek is. Végül is hét szakszervezeti tömörülés ennek megfelelően ratifikálta december 15én a vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodást, és a Kormány is ennek megfelelően készítette el a tö rvényjavaslatot. Ezután következett be az az esemény, amelyre Dragon Pál képviselőtársam is utalt, nevezetesen, hogy a szövetségen kívüli szakszervezetek testületi ülésükön visszavonták aláírásukat. Úgy
