Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WACHSLER TAMÁS (FIDESZ)
557 megítélésünk szerint ettől az elgondolástól még akkor is nagyon messze állunk, ha be kell ismernünk, hogy 1990 óta e tekintetben tö rténtek lényeges változások, nem utolsósorban a honvédelmi költségvetés áttekinthetőségével kapcsolatban. Végezetül egykét ügyrendinek tűnő kérdés: az első ezek közül az, hogy mi a honvédelmi alapelvek funkciója. Az első funkció, amiről már szóltak előtte m szóló képviselőtársaim - és amivel egyetértek , egy külpolitikai jellegű cél: nem lehet elégszer hangsúlyozni a bizalomerősítő lépések fontosságát. Tagadhatatlan, hogy a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatokra kedvező hatással van, ha fontos kérdé seket illetően tisztázzuk álláspontunkat, határozottan kifejtjük, hogy mit tekintünk a környezetünkben biztonsági kihívásnak, milyen választ kívánunk ezekre a kihívásokra adni, és nem utolsósorban, milyen céllal tartjuk fenn fegyveres erőinket. Másodsorban az alapelvek elfogadása, azaz a feladatok többékevésbé pontos megjelölése fundamentumként szolgálhat - vagy legalábbis kellene hogy szolgáljon - a honvédelemmel kapcsolatos további jogalkotáshoz, valamint a haderőfejlesztéshez. És itt kell megnyugtatnom Perjés képviselőtársamat, hogy nem tudok a többi ellenzéki párt nevében beszélni, de feltételezem, hogy mindegyik ellenzéki párt egyetért azzal, hogy a honvédelmi törvény megalkotása már így is elkésett. Tehát politikai szándékunkkal egybeesik az, hogy a h onvédelmi törvény megszülessen ebben az évben, és ezért természetesen kompromisszumra is hajlandóak vagyunk. Szerencsére minden parlamenti párt, minden politikai erő kinyilatkoztatta már azt a határozott álláspontját - itt a vitában is eddig legalább tízsz er , hogy a honvédelem ügyét pártok feletti, össznemzeti ügynek tekintjük. Ez a gondolat megjelenik magában az előterjesztésben is. Úgy vélem, ez azt jelenti, hogy a Kormány elismerést érdemlő módon el kívánja nyerni ehhez az anyaghoz az egész ellenzék tá mogatását. De a kérdést meg is lehet fordítani: vajon jelentie ez azt, hogy amennyiben az ellenzék nem tudná a beterjesztést akár jelen formájában, akár általában támogatni - és egyelőre úgy tűnik, hogy ez a helyzet, legalábbis jelen formájában , akkor a Kormány nem akarja parlamenti többségével élve keresztülvinni? Ha az a politikai szándék, hogy bizonyos alapvető kérdésekhez megnyerje a Kormány az ellenzék támogatását, rövidlátásról tenne tanúbizonyságot az, aki egyes vagy akár minden egyes ellenzéki pá rt határozott ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva mégiscsak keresztülvinné a határozati javaslatot. Úgy gondolom, ebben az esetben az anyagnak semmi értelme nem volna. Ha tehát a konszenzuskeresés nem azt jelenti, hogy a Kormány, íme, letette, amit lete tt, és hogy konszenzus legyen, mindenki tartozik egyetérteni a dokumentumban foglaltakkal, hanem azt, hogy a Kormány kész akár fontos kérdésekben is engedni, akkor van értelme vitatkoznunk. Erre mindenesetre reményt ad, hogy a Kormány rugalmasságot mutatot t a nem kevésbé fontos biztonságpolitikai koncepció kapcsán. Természetesen szeretnénk az alapelveket elfogadni. Ezért tehát, hogy azt elfogadhatóvá tegyük, módosító indítványokkal próbáljuk a tervezetet jobbítani. De ha a vélemények mégis markánsan eltérne k egymástól, akkor megfontolandó lehetőség az, hogy ezt a dokumentumot csupán a Kormány részéről tett egyodalú nyilatkozatnak, ha tetszik, a Kormány honvédelemmel kapcsolatos politikai credójának tekintjük; szándéknyilatkozat a külföld, a magyar társadalom egésze, az ellenzéki és persze kormánypárti képviselők, valamint nem utolsósorban a fegyveres erők és testületek számára, amely világossá teszi, mi is a Kormány véleménye, szándéka az ország biztonságával kapcsolatos alapvető kérdésekről, a fegyveres erők feladatáról, szerepéről, a társadalomban elfoglalt helyéről és így tovább. Ebben az esetben viszont valóban nem szükséges határozatot hozni, ebben egyetértek előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimmal. Azt, ami itt és most történik, tekinthetjük egyszerű országgyűlési vitanapnak. Ebben az esetben valóban célszerű volna a határozati javaslatot visszavonni. Mi természetesen ebben az esetben is elmondjuk kritikáinkat a Kormány ezen honvédelmi ars poeticájával kapcsolatban, hiszen ez az anyag jó alkalmat kíná l arra, hogy két és fél év után a különböző parlamenti erők honvédelemmel kapcsolatos alapvető elgondolásaikat a maguk összefüggéseiben a nyilvánosság, a politikai közvélemény elé tárják.
