Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
540 Eme két fejezet hiányosságai miatt a fegyveres erők nagyságára, alkalmazására, tevékenységére és felkészítésére vonatkozó részek és követelmények részben elnagyoltak, részben nem adekvátak. Egyrészt nem válik világossá, hogy a fegyveres erőket elsősorban és alapvetően milyen háborúra, illetve katonai cselekmény elhárítására kell létrehozni, felkészíteni, felszerelni és alkalmazni. Nincs kellően megindokolva a békeidejű katonalétszám aránya, mekkora erők képezik a honvédsé g reguláris erejét, illetve a területvédelmi erőket, és az alkalmazást illetően az sem egyértelmű, hogy mely erők és milyen sorrendben veszik fel a harcot az esetleges támadó ellenséggel. És itt egy fontos részhez érünk, a határőrséghez. A határőrség - mel y elvileg és az Alkotmány szerint a honvédség mellett a fegyveres erők második elemét képezi - összetett és sokrétű feladatmegoldási képességével kell, hogy rendelkezzen a dokumentum szerint. Az ott található megfogalmazás nem elég világos és egyértelmű, i nkább a honvédelmi törvénybe kívánkozó megállapításokat tartalmaz. Különös pontosítást igényel a "sajátos rendeltetésű alegységekkel felfejlesztve" kifejezés, és az, hogy "önállóan végezze feladatát". Nyilvánvaló - hiszen az újságokból tudjuk , hogy itt a z akciószázadok rejlenek eme dubiózus kifejezés alatt. A határőrség jelenlegi tényleges szervezete, beleértve a felállítás alatt álló akciószázadokat is, elvi alapokon nyugvó, sokoldalú szakmai elemzést igényel, és politikai döntést kíván. Ezt a politikai döntést nekünk kell, a hat pártnak együttesen meghoznia. Mivel a határőrség a fegyveres erő részét képezi, bárminő alkalmazása a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó Alkotmányból származó elveknek, illetve törvényeknek kell megfelelnie. Nem lehet olyan gy orsan kialakuló veszélyhelyzet, amely ne tenné lehetővé az Országgyűlés véleményének a kikérését és határozatát. Ha mégis így történne, akkor csapnivaló a honvédség felderítése és információszerzése. Szakértők szerint ezt gyakorlatilag ki lehet zárni. Tisz tázni kell, és világosan el kell különíteni a határvédelem, a határőrizet, a határrendészet és a határigazgatás fogalmi körét és tartalmát. Álláspontunk szerint egy ilyen kis országnak a fegyveres erőit már csak racionalitási és üzemviteli, oktatási és sze rvezési okokból is integrálni kell. Nem engedhetők meg a párhuzamosságok. Minősített időszakokban e tervezet szerint is a határőrség kijelölt fő erői a magyar honvédség alárendeltségében vesznek részt az ország fegyveres védelmében, és erre a feladatra ter mészetes, hogy békeidőben a honvédvezérkar irányítása alapján fel kell készíteni a határőrség erőit. Álláspontunk egyértelmű: a határőrségnek a honvédséghez kell tartoznia annak integráns részeként. A haderőfejlesztés című fejezet - noha szükségessége a do kumentumban kétségtelen - jelenlegi formájában egyrészt komplexitása miatt kivihetetlen, olyan követelményeket és feladatokat tartalmaz, amelyeket nem lehet megvalósítani. Másrészt nélkülözi a fontossági sorrendet. Emellett a jelenlegitől eltérő haderőnemi struktúrát irányoz elő, a légierőt, amely elvi megalapozottsága, valamint pénzügyi lehetőségek hiánya miatt még perspektivikusan is irreális. Összegezve: a dokumentum - noha szükségessége és időszerűsége kétségbevonhatatlan és fontosságát már méltattuk - jelenlegi tartalmával és szerkezetével nem fogadható el. További szerkezeti egyszerűsítésekre, biztonságpolitikai és más magyarázó részek kiiktatására, az egyes fejezetek logikus egymásra építésére és elvitartalmi megfeleltetésére, a honvédelmi politika a lapgondolatának, vagyis a veszélyhelyzet, honvédelmi rendszer, fegyveres erő, struktúra, alkalmazás, felkészítés, fejlesztés láncnak az egyértelmű megfogalmazására van szükség. Emellett egy sor konkrét kérdést, mint például a haderőnemi struktúrát, a határ őrség hovatartozását világosan értelmezni és meghatározni szükséges. Mint már a bevezetőben említettem, a Kormány az elmúlt két évben ötször nyújtotta be a biztonságpolitikai alapelveket tartalmazó írást és határozati javaslatot. A visszavonásokra egyrészt az anyag avulása, másrészt pedig az ellenzéki bírálatok és a szakértői bírálatok késztették a beterjesztő Külügyminisztériumot. Mint már mondottam volt, a legutóbbi anyag számunkra is elfogadható. Tehát az volna a javaslatunk, hogy hasonló módon alakuljan ak ki a honvédelem alapelvei. És itt, e helyt le kívánom szögezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége elő kívánja segíteni a jó és hosszú
