Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SÁNDORFI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PERJÉS GÁBOR, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
534 - A hadsereg mögött a kormányok ellenőrzése alól kicsúszó félkatonai szer vezetek jöttek létre. - Az egyes országokban idegen hatalom fegyveres erői állomásoznak. - A politikai közgondolkodásban irracionális elemek jelentek meg. - A centrifugális tendenciákat erősíti az új nemzetállamok kialakulása, a vad vágtató nacionalizmusok , a térség feldarabolása pedig megállíthatatlanul folytatódik. - A gazdasági nehézségek, az ökológiai állapot, a szociális feszültségek, az etnikai kisebbségi jogok hiánya biztonsági tényezővé vált. - KözépEurópa önerejéből képtelen leküzdeni a komplex vá lsághelyzetet, és a külső segítség jelét sem lehet látni. A fentieken alapuló széles körű elégedetlenség baloldali visszarendeződést vagy jobboldali túlrendeződést indukálhat a katonai hatalom direkt vagy indirekt formáival. A felvázolt tényezők a középeu rópai térség instabilitására utaltak. Anélkül, hogy békés, bársonyos megoldásokat ígérnék, léteznek a fenyegetettséget csökkentő garanciák. Az elmúlt század katonafilozófusa, Clausewitz zseniálisan fogalmazta meg a háborúról írt munkájában: "Ahol ugyanis a z egyensúly (politikait ért alatta) már megingott, ott már feszültség keletkezett. Ilyenkor az egyensúlyra való törekvés természetesen a változásra is irányul." A gondolatot pár bekezdéssel később így fejezi be: "Vessünk egy futó pillantást a történelemre, és az események sokaságának felsorolása nélkül is meggyőződhetünk róla, hogy valahányszor a változások erősen zavarták az egyensúlyt, a többi állam többékevésbé nyílt fellépéssel megakadályozta vagy megszüntette azt." Clausewitzet támasztja alá, hogy az eddigi európai megállapodások és szerződések (Helsinki, Stockholm, Bécs, Párizs, London) máris konfliktust korlátozó tényezőként lépnek fel. Igen valószínű, hogy a fenti megállapodások nyomán kialakult folyamatok egy lehetséges agresszornak kedvezőtlen, vi sszatartó nemzetközi légkört teremtenek. Felmerül a kérdés: a jelen helyzetben Magyarország hogyan építheti fel biztonság- és katonapolitikáját? A kérdésre válaszul le kell szögezni, hogy hazánk biztonsága a jövőben három pilléren fog nyugodni: - az általá nos nemzetközi megállapodások és szerződések rendszerén, amelyből az összeurópai kooperatív biztonsági rendszer fog felépülni; - a térségünknek az egymással és az európai országokkal megkötendő két- és többoldalú biztonsági és együttműködési garanciák rend szerén; - valamint az ország megfelelő honvédelmi képességének rendszerén. Az ország biztonságát a dinamikus egyensúly állapota fejezi ki, amely az államot fenyegető veszélyek és a megelőzésükre tett vagy működő intézkedések között áll fenn. Milyen célokra és intézkedésekre gondoltam? Mivel stratégiai célunk gazdasági, politikai, katonai vonatkozásban egyaránt a nyugati integrációhoz való csatlakozás, ezért törekszünk arra, hogy minden értelemben hazánk integrációkonform legyen. Ugyanazon indo kból az európai közösségi társulási szerződésünket szeretnénk felhasználni arra, hogy intézményes kapcsolatot alakítsunk ki a Nyugateurópai Unióval. Kapcsolatépítésünk abból indult ki, hogy a Nyugateurópai Unió képes lesz betölteni az Európai Közösség Po litikai Uniója és a NATO közti híd szerepet. Továbbá fontosnak tekintjük a kisebbségi főbiztos kijelölésére tett holland javaslatot, mivel a nemzeti kisebbségi helyzet rendezetlenségét biztonságpolitikai kérdésnek tekintjük. Egyetértünk a NATO békefenntart ó szerepére tett holland javaslattal, de támogatjuk a Nyugateurópai Unió számára a hasonló szerepvállalás lehetővé tételét.
