Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke:
487 átmenetileg földadómentességet élveznek, és emiatt számtalan bonyodalom kialakulására lehetne számítani. A komplik ációk elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy az éves földadót az fizesse meg, akinek a használatában május 31én a földterület van. Ezzel el lehetne kerülni a vitákat, mert május végére a földek már beművelt állapotban vannak, és nagy valószínűséggel az takarítja be a termést, aki a tárgyévi földadót fizeti. Hölgyeim és uraim! A második javaslatunk szerint a 3. § egy új bekezdéssel egészülne ki. Mint tudjuk, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény rendelkezhet bizonyos esetekben a termelés korlátozásár ól, azaz termelésszabályozási célból történő területkivonásról. Ezen területek adóztatása méltánytalan. Szeretnénk hinni, hogy ilyen terület nem sok lesz, de kiindulva egyes országok tapasztalataiból, a törvény akkor lesz korszerű, ha az említett esetre is előrelátóan rendelkezik. Javaslatunk szerint tehát legyen mentes a földadó alól a termelésszabályozási céllal termelésből kivont terület. A harmadik s egyben utolsó javaslatunk szerint a szántó, valamint a gyep, nádas művelési ágban csak a 18 aranykorona feletti földminőségű területek adóztatását tartjuk elfogadhatónak. Az ország szántóterületének átlagos aranykoronaértéke 23. A 18 aranykorona/hektár értéket el nem érő minőségű szántóterületek túlnyomó hányadán már igen nehéz nyereségesen gazdálkodni. Biz onyíték erre a 97/1992. számú kormányrendelet is, amely az elmaradott területek fejlesztési támogatásáról szól. Eszerint azon a településen, ahol a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket, ott támoga tás adható. Szerintünk azért sem logikus a hektáronkénti 18 aranykorona alatti földterület adóztatása, mert ellentmondásosnak érezzük az adó kivetését arra a területre, amelyre egyébként támogatást lehet igényelni. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és uraim! Javaslatainkat tudomásunk szerint támogatja a szakmai közvélemény is. Mi bízunk benne, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásával egy elfogadhatóbb földadótörvénye lesz az országnak. Ehhez kérjük az önök támogatását is. Tegyék meg észrevételeiket a vita során, és további módosító javaslatok segítségével támogassák munkánkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, a mezőgazdasági bizottság kíváne előadót állítani? (Nem.) Nem. A költségvetési bizo ttság állíte előadót? (Nem.) Szintén nem. Így megadom a szót Balás István képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnök e BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E négy paragrafusból álló törvényjavaslatnak a tárgyalására a múlt héten került sor az alkotmányügyi bizottságban. Sajnálatos módon az előterjesztők távollétük miatt a bizottságban elhangzott aggályokra nem tudtak reagálni. A bizottság a törvényjavaslat 1. §ában foglaltakkal maradéktalanul egyetért, a többi §ban foglaltakkal azonban nem. Módosító indítványokkal azon ban kezelhetőnek tartja ezt a javaslatot, ezért egyhangúlag támogatta általános vitára bocsátását. A bizottság határozatban a bizottsági előadót kötelezte arra, hogy a bizottsági tagok körében felmerült aggályokat az előadó a plenáris ülésen ismertesse. Ez ek a következők:
