Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt európai megállapodás végrehajtásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
471 A második pontban a további, úgynevezett középtávú tájékoztatáson túl, a társulási szerződés életbelépése után fél éven belül az Országgyűlés tájékoztatást kér a végrehajtásra irányuló kormányzati intézkedések tervéről, beleértve a jogsza bályok harmonizálásának a feladatait is. Itt szeretném megjegyezni, hogy a társulási szerződés csak akkor léphet életbe, ha az Európai Közösségek 12 nemzeti parlamentje, beleértve a 20 kamarát, ratifikálja, azaz jóváhagyja. Jelenleg 5 parlament hagyta jóvá . Az elmúlt héten az Európa Parlament külügyi bizottságának elnökével, Baron Crespo úrral és az Európa Parlament Magyarországgal foglalkozó delegációjának elnökével: Habsburg Ottó úrral folytatott brüsszeli tárgyalásaink során kiderü lt, hogy ez a ratifikációs folyamat ez év májusában befejeződhet. Ezért tervezzük június 789ére az Európa Parlament és a magyar Országgyűlés között felállítandó vegyes bizottság első ünnepi ülését Budapesten. Végül, a harmadik pontban hosszú távra, azaz évenként kér az Országgyűlés ilyenfajta írásbeli tájékoztatót a már előbb jelzett témában. Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő határozati javaslattal, a Kormánytól kért rendszeres tájékoztatás révén nemcsak az országgyűlési képviselők, ha nem az érdekelt gazdasági vállalatok és egyáltalán az érdeklődő, szélesebb közvélemény is elegendő információhoz juthat Magyarországnak az Európai Közösségekbe történő integrációjának a helyzetéről, hiszen az ország jövőjét meghatározó folyamatról van itt szó. Bizottságunknak éppen ezért az egyik legfontosabb filozófiája a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás. Mert szeretnénk elkerülni azt, hogyha Magyarországon 67 év múltán népszavazás lenne az európai közösségi tagságunkról, akkor ne járjunk úgy, mint a maastrichti szerződéssel kapcsolatban a svájciak vagy a dánok, akik "nem"mel szavaztak. Meggyőződésem, hogy a francia népszavazás gyenge "igen"jében is szerepet játszott a francia lakosság kevésbé tájékozottsága. Ezért kérem képviselőtársaimat, fogadjá k el bizottságunk indítványát. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Kovács László képviselőtársunkat, a külügyi bizottság elnökét: kíváne a bizottság előadót állítani? Felszólaló: Kovács László, a külügyi bizottság eln öke KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! A külügyi bizottság nem tárgyalta meg az indítványt, mert nem kapta meg tárgyalásra. Tehát nem tud a bizottság előadót állítani. ELNÖK (Szabad György) : A külügyi bizottság elnökének a bejelentését meglepetéssel hallom. U tána fogok nézni és nézetni, hogy mi ennek az oka. A tárgyalást folytatjuk, és biztosítjuk a lehetőséget, hogy a külügyi bizottság a kérdésben a későbbiek során - a szöveg ismeretében - nyilatkozhasson. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizotts ág elnökét: kíváne a bizottság előadót állítani? Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! A bi zottságunk külön előadót nem állít, a törvényjavaslat megtárgyalását támogatja. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a gazdasági bizottság tisztségviselőit, kíváne valamelyikőjük szólni? (Pál László jelentkezik.) Igen, bocsánat, nem láttam a táblá tól. Pál László.
