Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár válasza a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegész... - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár:
407 Hasznos Miklós képviselőtársunk igényelte az új kódex megalkotását, Solt Ottilia viszont azt az igényt fejezte ki, hogy az önkormányzatok megala kulásáig semmit nem szabadna változtatni. Mindkét felvetésben van igazság, de teljesen nem lehet egyik verziót sem elfogadni. Új kódexet valóban csak az önkormányzatok létrejöttével, a két ág teljes intézményi önállósulásával, a két biztosítási ágra különkülön lehet készíteni. Mindaddig változatlanul hagyni a törvényt azonban két ok miatt sem lehet. Az egyik pusztán technikai jellegű, a társadalombiztosítási szabályokra kiható törvénymódosításokkal az összhangot meg kell teremteni, például az új szövetkeze ti törvény, az új munka törvénykönyve, a munkavállalói résztulajdonosi program, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, az egyes szociális ellátásokról szóló törvény, az adótörvények módosításai miatt, jóllehet csak technikai okból, de módosítani kel l a társadalombiztosítási törvényt is. A másik ok, hogy a társadalombiztosítás korszerűsítéséről hozott országgyűlési határozat kötelezi a Kormányt konkrét intézkedések meghozatalára. Ezenkívül, ha a korábbi egyes törvényi rendelkezések végrehajtása nem ga rantálható, az is kötelessége a Kormánynak, hogy a be nem tartható rendelkezések kényszerű korrigálását kezdeményezze, például a nyugdíjemelés szabályozása. (16.40) Megnyugtató a Kormány számára, hogy mindazok a módosítási indítványok, melyek a "ne változ tassunk semmit"csokorba sorohatók, az érintett szakbizottsági vitákban egyharmados támogatást sem kaptak. Ez alól egyetlen kivétel az egészségügyi reformot továbbvivő egyik módosítás. A Kormány benyújtott javaslata a kötelező biztosítás keretében igénybe vehető háziorvosi szolgáltatók körének szektorsemleges szélesítését célozta, azonban a szociális bizottságban hosszas vita után sem sikerült mindenki számára megnyugtató, a biztosított érdekeit nem sértő szabályozást kialakítani. Ezért támogatni fogom a sz ociális bizottságnak azt az indítványát, hogy ez a változtatás maradjon el. Örömmel tapasztaltam a bizottsági vitákban azt is, hogy a képviselők túlnyomó többsége támogatta azokat a Kormány által beterjesztett módosítási indítványokat is, melyek ugyan az o rszággyűlési határozatból adódó feladatok, de népszerűtlen lépést jelentenek. Itt elsősorban a korhatár emelésére, a résznyugdíj feltételeinek szigorítására gondolok. Ezzel kapcsolatban jogos Fekete Gyula képviselőnek az az aggálya, hogy a kedvezőtlen demo gráfiai helyzetünkből következő nyugdíjfinanszírozási gondokat önmagában a korhatáremelés nem oldja meg. Ezt a Kormány is így gondolja, de ebből még nem következik, hogy a már másfél évtizede felismert és folyamatosan halogatott, igen népszerűtlen döntést ez a Kormány - elődeihez hasonlóan - ne vállalja. 1988ban a Központi Bizottság - az akkori MSZMP Központi Bizottsága - már határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjkorhatáremelés ügyében lépni kell. Az akkori Központi Bizottságnak a jelenlegi Szocialista Párt jónéhány tagja tagja volt. Most, ennél a szavazásnál, a Szocialista Párt a nyugdíjkorhatáremelés elhagyására név szerinti szavazásra nyújtott be indítványt. Én nagyon örülnék neki, ha az akkori központi bizottsági tagok - élükön Csehák Judittal - el döntenék, hogy akkor volt igazuk, vagy most van. (Taps a jobb oldalon. - Pál László: Egységes volt akkor a szavazás?) Etikátlannak tartanánk azt a magatartást megismételni, hogy ez a Kormány a kedvezőtlen, népszerűtlen intézkedéseket az önkormányzatokra ha gyományozná, és csak a nyugdíjmegállapítási szabályok kedvező változtatásaival - például a degresszív nyugdíjalapszámítás enyhítése, a figyelembe vehető átlagkereset kedvező indexálása, melyek összességében az új nyugdíjak színvonalát átlagosan több mint 10%kal növelik - állna elő. Tisztelt Ház! A vitában elhangzottakat részletesen elemezve, végül is nyugodt szívvel elmondhatom, hogy a felvetett súlyos bírálatok túlnyomó többsége a szakmai megmérettetés alapján nem bizonyult megalapozottnak.
