Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)
402 finanszírozási feltételeknek az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal történő tisztázásáig egy állandó 24 órás, és egy, a hét öt napján nyolc órában szolgála tot teljesítő mentőgépkocsit üzemeltetett. A szolgálatvezetést továbbra is - csakúgy, mint az előző évtizedekben - a váci mentőállomás biztosította. Oda futottak be a hívások, és azokat URHkészüléken továbbították a dunakeszi mentőállomásra, vagy a felada tellátást végző, mozgásban lévő mentő gépkocsijaihoz. Ha a mentőgépkocsi nem tartózkodott a mentőállomáson, illetve az zárva volt, akkor a szakorvosi rendelő és az orvosi ügyelet személyzete nyújtott segítséget, vagy adott telefonértesítést a váci szolgála tvezetésnek. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1992. december 10én kelt levelében jelezte, hogy a működés többletköltségeit biztosítja, így a dunakeszi mentőállomás és a háziorvosi ügyeleti rendszer közös szolgálatvezetésének kialakítása meg kezdődött. Ennek eredményeként biztosítható lesz a folyamatos szolgálat a mentőállomás épületében. Ezek után némi félreértést kell eloszlatnom. Ha mentőállomáson nincs bevethető mentőerő, mindegy, hogy a segélykérést hol fogadják, mert úgyis a legközelebb lévő szabad mentőgépkocsit irányítják a helyszínre. Nem áll fenn tehát annak a veszélye, hogy azért, mert a mentőállomáson nincs folyamatos telefonszolgálat, késlekedne a szállítás, még kevésbé, hogy embereknek kellene meghalniuk. A sürgősségi fektető léte sítése orvosszakmai és nem pénzügyi kérdés. A Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi és megyei tisztifőorvosa egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a sürgősségi fektető létesítése a mentőállomás épületében nem indokolt, mivel gyorsan lehet a betegeket a közeli, jobb diagnosztikai lehetőségekkel rendelkező és magasabb színvonalú ellátást nyújtó kórházakba szállítani. Hiányosságként felvetette azt is, hogy sem rohamkocsi, sem mentőorvos nincs az állomáson. Igaz. Az Országos Mentőszolgálat 182 me ntőállomása közül 92 mentőállomás rendelkezik kivonuló orvosi mentőtiszti szolgálattal, 44 állomáson van állandó 24 órás szolgálat, a többi 48 mentőállomáson korlátozott óraszámban. Interpellációja felhívja a figyelmet az Országos Mentőszolgálat nehéz költ ségvetési helyzetére, a szolgálat működését nehezítő körülményekre. Természetesen ezek a gondok nem ismeretlenek a Népjóléti Minisztérium előtt sem, ugyanakkor a problémák megoldása érdekében az ismert pénzügyi korlátok miatt csak kis lépéseket tudunk tenn i. Az Országos Mentőszolgálat a sürgősségi betegellátás szakmai színvonalának emelése érdekében azon mentőállomásain, ahol jelenleg csak korlátozott óraszámban, vagy egyáltalán nem rendelkezik kivonuló orvosi mentőtiszti szolgálattal, az anyagi lehetőségek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg fokozatosan fejleszteni kívánja a szolgálatot. A ma még meglévő pazarlás megszüntetése érdekében új jogi szabályozást vezetünk be. A béremelésre fordítható keretek meghatározásánál, elosztásánál törekszünk az Országos Mentőszolgálat dolgozóit kedvezőbb helyzetbe hozni. Az Országos Mentőszolgálatnál kialakult helyzet ugyanakkor több évtizedes bérezési elmaradásra vezethető vissza, amit egykét év alatt nem lehet korrigálni. Arról azonban a képviselő urat és a Házat biztosíthatom, hogy a mentés, a sürgős betegszállítás pénzügyi okok miatt nem szenvedhet késedelmet. Köszönöm a figyelmüket, kérem képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár asszony válaszát. Viszonválasz ra átadom a szót Kiss Róbert képviselőtársunknak. KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Ami a dolognak az első részét illeti, vagyis a dunakeszi mentőállomás szakmai problémáját, néhány szakmai véleményt ismertetnék, mindössze kettőről van szó é s egyegy mondat. Az egyik a megyei főorvosnak a véleménye: a mintegy 60 ezer lakos ilyen irányú ellátása szakmailag indokolt,
