Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÓZS JÓZSEF (KDNP)
36 Megint az egy nyugdíjasból ál ló háztartást nézve: '89ben a létminimum 80%át tette ki a nyugdíjminimum, '92ben 57%át. A két nyugdíjból élő háztartásnál '89ben ugyanez az adat úgy néz ki, hogy a két nyugdíj, minimálnyugdíj a létminimumok 90%a volt, '92ben ugyanez az adat 66%. Meg jelent mindezek mellett az utóbbi években egy új tendencia is, amely az új nyugdíjaknak, a belépő nyugdíjaknak az elértéktelenedését jelenti. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás szakemberei évek óta mondogatják, hogy egy úgynevezett állománycsere zajlik a társadalombiztosításban, a kihaló nyugdíjasok nyugdíjai kisebbek, a belépő nyugdíjasok nyugdíjai nagyobbak. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években azok az új belépő nyugdíjasok, akinek egy adott évben, '89'90'91ben állapították meg a nyugdíját, az átlagértéke a teljes nyugdíjas állomány átlagához viszonyítva is csökken. Ha azt megnézzük, hogy egy adott évben a nyugdíjba kerülők nyugdíjának átlagértéke hogyan viszonyul az ő kategóriájuk létminimumához, akkor azt találjuk, hogy 1989ben az egy nyu gdíjas háztartásnál a belépő ember nyugdíja 41%kal magasabb volt, mint a létminimuma. (18.20) A két nyugdíjas háztartásnál pedig 61%kal. '91ben leesett a két nyugdíjas háztartásnak, az új nyugdíjasoknak a nyugdíja már a létminimum 106%ára. Igen súlyos helyzetet tükröz az is, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak az átlagbérhez hogyan viszonyulnak. Ez azt jelenti, tisztelt Ház, hogy a nyugdíjba kerülő embernek a korábban elért életszínvonala hogyan változik, hiszen amint arról itt már a vita során szó volt, valaki elmondta, hogy a magyar nyugdíjast ugyebár az jellemzi, hogy a nyugdíjából él, nincs más kiegészítő jövedelme, mert nem volt módja vagyont gyűjteni. Azt látjuk, hogy folyamatos csökkenés után 1991ben már csak 44%a volt az újonnan megállapíto tt nyugdíjak átlaga az adott év átlagbérének. Nagyon súlyos helyzetet tükröz ez, tisztelt Ház, hiszen számunkra az lenne a jó nyugdíjrendszer, ahol a munkásévek során elért életszínvonalat nem követné ilyen rettenetes nagy és egyre növekvő zuhanás akkor, a mikor nyugdíjba vonul az illető. Ezért arra kell törekednünk természetszerűleg, hogy a már nyugdíjban lévők számára kíséreljük meg mindenképpen a reálértékmegőrzést vagy valami ahhoz közel álló nyugdíjemelést. Ezért, tisztelt Ház, nem tudjuk elfogadni az e lőterjesztett országgyűlési határozatnak egyik változatát sem. Módosításaink részben a már itt elmondottakkal is összecsengenek, s nagyon örülök annak, hogy két kormánypárti képviselő is úgy szólt, hogy véleményük szerint is január 1jétől kellene a nyugdí jemelést visszamenőlegesen meghatározni. Módosító indítványunkban mi is ezt célozzuk. Azt szeretnénk ezenkívül elérni, hogy a Parlament döntsön úgy, hogy az idén is meg kell teremteni a lehetőségét valamilyen mértékű nyugdíjkompenzációnak, mégpedig olyan módon, hogy kezdődjék meg, éspedig nagyon sürgősen, a társadalombiztosításnak hozammal rendelkező vagyonnal való ellátása. Amely vagyonnak a hozadékát használja fel ebben az esztendőben az Országgyűlés arra, hogy nyugdíjemelést, illetve kompenzációt végez a régebben nyugdíjasok nyugdíját illetően. Javasoljuk, hogy erre dolgozzon ki és július 1jéig hozzon a Ház elé a Kormány egy megfelelő, elfogadható javaslatot. Mindent összevetve, változatlan formában nem tudjuk támogatni egyik javaslatot sem, és a társa dalombiztosítás minden anyagi nehézségét is ismerve sem tudjuk azt elfogadni, hogy '93ban a nyugdíjasok reálpozíciója 89%kal csökkenjen az előző évihez viszonyítva. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Mózs József kép viselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Mózs József (KDNP) MÓZS JÓZSEF (KDNP)
