Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának újramegnyitása - ELNÖK (Szabad György): - KÁTAY ZOLTÁN, DR. (MDF)
317 A módosító indítvány másik fele már értelemszerűen összefügg az 1975. évi II. törvény módosításával és ahhoz - hiszen emiatt vagy emiatt is kellett megnyitni a részletes vitát - a szociális bizottság által benyújtott módosító indítvánnyal - amely szintén egy kapcsolódó módosító indítvány - kapcsolódik az alkotmányügyi bizottság módosító indítványához, méghozzá k ét variációban. Először talán - az ismertetés kedvéért , hogy miről is van szó. Az elmúlt évben vezettük be azt, hogy a nyugdíjemelést évente legalább kétszer - ami természetesen megenged további nyugdíjemeléseket is - a nettó átlagkeresetnek megfelelően kell módosítani. A Kormány e tárgyban beterjesztett előterjesztése arról szól, hogy ettől az Országgyűlés 20%kal - a nyugdíjasokra nézve kedvezőtlenebbül - eltérhet. A nettó átlagkereset fogalma - és ezt már egyszer bizottsági előadói minőségemben említet tem - hogyha csak valaki nem Dodonáról ül itt - igen nehezen megfogható. Az alkotmányügyi bizottság ehhez nyújtott be egy módosító indítványt - ami teljesen logikus és a szociális bizottság által is elfogadható , amely úgy szól, hogy a "várható nettó átla gkeresettel", hiszen ezt egy, egyre inkább a magángazdálkodás, a privatizáció irányába ható országban, előre pontosan megjósolni nem lehet. Viszont ebből következik a szociális bizottság álláspontja szerint, hogy mindennek alapján értelmét vesztette az az egyébként is indokolatlanul indulatokat gerjesztő vagy egyesek által gerjesztett azon normaszöveg, aminek a lényege volt - amit az előbb említettem : az eltérés lehetősége. Még mindig az alaptörvényre - a kettő összefüggése miatt - visszatérve, nagyon röv iden, nagyon egyszerűen hadd fejtsem ki: itt viszont a szociális bizottság Avariációjával értek egyet, nevezetesen azzal, amelyik nem teszi be a normaszövegbe a költségvetési törvényben meghatározott fogalmat - két indok következtében. Egyrészt, mert mome ntán egy értelmezhetetlen jogszabályt hoznánk létre - én azt hiszem, hogy mind az alkotmányjogászok, mind a költségvetésiek erről meg tudnának erősíteni , mert jelenleg a költségvetési törvényünkben nincs ilyen szabály, csupán háttérszámítások vannak. A d olog másik fele, hogy ebből le lehetne vonni olyan okszerű következtetést, hogy ezentúl a költségvetés majd törvényi szinten köteles lesz szabályozni a nettó átlagkeresetkiáramlást. (16.10) Hát ez egy nonszensz. Mert - mondjuk - a Gazdagréten Vajda László tulajdonos a Muskátli presszóban, aki foglalkoztat egy felszolgálónőt, arra a törvény, a jogszabály ugyan minimálbért előírhat, de a törvény az ő béremelését nem tudja szabályozni. Ehhez kapcsolódik viszont az a nagy vita, ami itt lezajlott a Házban, és e hhez kapcsolódik a nyugdíj- és egyéb ellátásokról szóló, most tárgyalt országgyűlési határozati javaslatomhoz, illetőleg a Kormány által benyújtott országgyűlési határozathoz kapcsolódó módosító indítványom, hogy ha a nettó átlagkeresetkiáramlás csak egy várható kategória, akkor hogyan is tovább. Miután nincs képviselőtársaim előtt, ezért ezt a részét szó szerint ismertetném, nagyon rövid. "Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az évközi gazdasági folyamatok, az 1993. évi vagyonjuttatás ismeretében vizs gálja meg a nyugdíjemelésre fordítható pótlólagos forrásokat, és a kiegészítő intézkedésre a javaslatát 1993. augusztus 31ig terjessze az Országgyűlés elé." Megítélésem az, hogy ez a módosítvány nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldalról is üdvözölhet ő, hiszen egy kötelezettséget teremt. Egy kötelezettséget, ami egyfelől a társadalombiztosítás vagyonjuttatásához, másfelől pedig a gazdasági folyamatokhoz - aminek része a nettó keresetkiáramlás - kapcsolódóan kötelezi a Kormányt egy olyan időpontban, ami kor ez már részben tényszámokon, részben sokkal jobban prognosztizálható számokon alapszik, hogy tekintve ezt a kérdést, tegye meg a szükséges intézkedést, terjessze elénk, nézzük át, hogy mit tehetünk. És itt van a normaszövegnek, amit javasolok elfogadni , egy olyan része, ami nagyon is szándékos, jogászi, tehát talán megmagyarázásra szorul, amikor azt mondom, hogy a kiegészítő intézkedéssel át szeretném vágni azt a gordiuszi csomót, amin itt folyik a vita, nevezetesen, hogy egyszeri nyugdíjkiegészítést ad junk, mondjuk, karácsonyra, vagy korrekciós nyugdíjemelést. Ez a
