Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 15. kedd,a tavaszi ülésszak 40. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
3082 A második lehetőség az, hogy a Kormány privatizációs stratégiát váltott, és ennek értelmében tudja, hogy csökkenni fog a bevétel. Én azt hiszem, hogy ez az utóbbi változat az igaz. Az történt szerintem, hogy a Kormány privatizációs stratégiát váltott. Nagyon sok hír hangzott el már eddig is, különösen az elmúlt év végén, de ez év áprilisa táján is arról , hogy a tömeges privatizáció új módszerét kívánja a Kormány bevezetni az országban. Erről szintén nem volt parlamenti tárgyalás, különösen nem volt parlamenti megállapodás. A tömeges privatizáció alatt pedig valami olyasmit kell érteni, hogy osszuk szét m ielőbb a vagyont, mert később erre nem lesz lehetőség. Ennek különböző technikái hangzottak el, de ez egy stratégiaváltás. Ez azt jelenti, hogy nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően, a piaci érdekek alapján, a piaci szempontok alapján kerül sor a priv atizációra az elkövetkező időszakban, hanem valamilyen más célok követésének megfelelően, valószínűleg politikai célok alapján. (18.10) A Kormány tehát tudja, hogy stratégiát változtatott, ezért nem lesz elég privatizációs bevétel, ezért nem lesz 17 milliá rd bevétel a költségvetésben - és mi ezt most szíveskedjünk tudomásul venni. Mellékesen: ennek a stratégiaiváltásnak nem csak a hangját lehet hallani, a zaját, hanem bizonyos tényekkel is lehet találkozni. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a lapokban sorra jelennek meg híradások arról, hogy a kárpótlási jegyekért cserébe történő privatizáció felgyorsult, és egyes olyan vagyontárgyak kerülnek kárpótlási jegyekért értékesítésre, amelyekről az az ember érzése, sőt, meggyőződése, hogy minden további nélkül jó pénzért lehetne értékesíteni, ha nem került volna sor kormányzati stratégiaváltásra. Például a tegnapi lapokban a következő cégekről lehetett olvasni, hogy privatizációjukra kárpótlási jegyért - tehát nem készpénzes bevételért - kerül sor: MOL Részvény társaság, OTP - nem tegnap kezdődött, hanem korábban , Magyar Külkereskedelmi Bank Részvénytársaság, Pick Szalámigyár. Ez csak négy példa olyan cégekről, amelyeknél készpénzes, plusz befektetőket is hozó privatizációra kerülhetne sor - ezzel szemben a kor mánystratégia azt mondja, hogy ezek most sürgősen, kárpótlási jegyért kerüljenek eladásra. Magyarul: ezért 17 milliárddal kevesebb lesz a költségvetési bevétel - amit valahonnan pótolni kell. Részben, ugye, a deficit növelésével, részben pedig más módszerr el kívánunk pótolni - például a kétkulcsos áfa bevezetésével, az áfakulcsok fölemelésével, a hat, illetve nullaszázalékos áfatételek megszüntetésével. Fizesse meg tehát a kisfogyasztó lakosság azt a kárpótlási folyamatot, amit most a Kormány felgyorsítás címen csinál. Azt hiszem, ez két olyan tétel, amelyik magyarázatra szorul, a magyarázatra az expozéban nem került sor. Remélem, hogy a kiegészítő hozzászólásokban erről sokat fogunk még hallani, és hogy ha elhangzottak a magyarázatok, akkor én el fogom dö nteni a magam részéről, hogy kis mértékben is akár tudnáme támogatni. De az a valószínű, hogy egyáltalán nem tudom támogatni a pótköltségvetésnek ezt a felfogását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérd ezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki most felszólalni a pótköltségvetés általános vitájában. (Nem.) Senki sem jelentkezett, így az általános vitát elnapolom. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) :
