Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 15. kedd,a tavaszi ülésszak 40. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
3079 Az 1992. évi költségvetés már tartalmazta az idei elcsúszás e lemeit. A gondot az jelentette, hogy a Kormány 1992ben és ezt követően 1993ban indokolatlanul optimista költségvetést terjesztett presztízsokokból a törvényhozás elé. A gazdasági szakértők egyöntetű véleménye szerint csökkenő termelés, csökkenő hazai bru ttótömeg, terméktömeg és csökkenő hazai fogyasztás mellett nem lehet növekedést feltételezni. A költségvetés módosítását előkészítő, az államháztartás deficitjének növelését alapvetően két területre látja koncentrálni. 1. Nem realizálhatók az előirányzatok ban foglalt privatizációs bevételek és az osztalékfizetés kötelezettségei. 2. A pénzintézetek társasági adója és osztaléka a tervezet egynegyedét sem éri el előreláthatóan. A kieső bevételek kompenzálására a Kormány a lakosság terheinek további növelését l átja egyedül célravezetőnek. Erre mutat az is, hogy a korábbi és fedezetlen költségek csökkentése helyett a hiányt elhalasztható beruházási, illetve felújítási munkák finanszírozásával növeli. Vitatható az az intézkedés is, amelynek során a költségvetési s zervek béralapját emelik a tartalék terhére. A költségvetés általános vitájában elmondásra javasolható észrevételeink: A Kormány által előterjesztett 1993. évi pótköltségvetés nem fogadható el a következő indokok alapján: 1. A pótköltségvetés indoklása sze rint az államháztartás hiányának növekedése két területre koncentrálódik. Nevezetesen a privatizációs bevételek és a pénzintézetek bevételeinek körére. Mindkét területen elmaradt a bevétel a tervezettől. Jelen esetben nem elmaradásról kell beszélni, hanem hibás tervezésről. A privatizációs bevételek csökkenése természetes folyamat, mert a jól működő privatizálható objektumok fogynak, és ez már a múlt évben bemérhető volt. A pénzintézeti tevékenység csökkenése a beruházások tendenciózus csökkenésével párhuza mosan előre látható volt. (18.00) Az eredeti költségvetés beterjesztői tudatosan figyelmen kívül hagyták a bevételkiesés lehetőségét, és mivel semmit sem tettek a deficit növekedésének megelőzésére, vétkesek az országot s az egész lakosságot sújtó helyzet kialakításában. 2. A pénzügyi kormányzat a deficit növekedésének megállítására a lakosság terheinek növelését és belső eladósodásának fokozását látja járható útnak. A javasolt megoldás, az az adóemelés és a kötvénykibocsátás a terheket azokra hárítja, kívá nja hárítani, akik a negatív helyzet kialakulásában vétlenek. Kérdés: a Kormánynak mennyiben van joga a hibás gazdasági cselekvéseinek korrigálására igénybe venni a lakosság zsebét? Morálisan semmiképpen sem. 3. A pótköltségveté s nem ad gazdasági perspektívát, hanem csak a jelentkező problémát igyekszik a legolcsóbban, a nép zsebére megoldani. Miután a Kormány gazdaságpolitikáját megtestesítő 1993. évi költségvetés megbukott, nem fogadható el pótköltségvetés mindaddig, amíg nincs mellette egy, legalább a gazdasági év végéig szóló gazdasági elképzelés. Az állam hibás működése az állami költségvetés lefaragásával, beruházási és bérstoppal, és más megszorító intézkedésekkel korrigálható. Ezek helyett a lakosság további nyomorítása ne m lehet alternatíva. Nem kívánom a táblázatot felolvasni, ami ehhez a beszámolóhoz csatlakozik, tekintettel arra, hogy a zömét már a képviselőtársak említették. Továbbá pedig: a gazdasági előrelépésre vonatkozó konkrét javaslatunkat a részletes vitánál kív ánjuk kifejteni. Köszönöm szépen. (Gyér taps középről.) ELNÖK (Szabad György) :
