Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 15. kedd,a tavaszi ülésszak 40. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR ISTVÁN, DR. (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. (független)
3070 Hol mutatkoznak elmaradások a bevételeknél? Érdek es módon egy területen, ez pedig a pénzintézetek, már egy kézben tartott területen, úgy értem, az Állami Vagyonügynökség és az ÁV Rt. befizetései. A pénzintézeteknél érthető objektív okok miatt az elmaradás, de rányomja az egész magyar pénzintézeti szektor ra a bélyegét az az irányítási modell, amit egy éve alkalmazunk - vagy beavatkozási modell , valamint ez az egész elrontott hitelkonszolidáció. Nem lehetett ezt feltételezni a költségvetés tárgyalásánál, persze a gazdaság helyzete is adta ezt. Az Állami V agyonkezelő Részvénytársaság befizetéseinek elmaradásánál két tényre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyiket már Nyikos László úr közölte, nevezetesen azt, hogy másra költötte el az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság az osztalékát. Szeretném elmondani , hogy ma is hatályban van az a törvény, amely szerint az állami költségvetésbe kell ezt befizetni és nem másra elkölteni. Ha így értelmezzük a törvényességet, ez elég fura. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mentségére szolgáljon, hogy amikor elválta k az Állami Vagyonügynökségtől, nem kapták meg - vagy nem teljes mértékben - a működésükhöz szükséges pénzeket. Valahonnan kellett pótolni, de akkor be kell jönni és törvényt kell módosítani. Végül a privatizációról. Amennyire az újságból értesültem róla, mert ma, 1993. június 15én még nincs vagyonpolitikai irányelv a Parlament által elfogadva, a privatizációs bevételeknél az Állami Vagyonügynökségnél ugyanazzal az összeggel számoltak, mint amelyet a '93as költségvetés készítésekor kalkuláltunk, most az Á VÜről beszélek. Az egy kérdés, és erről lehet dönteni, hogy ebből egy vasat sem, vagy nagyon keveset akarnak befizetni az állami költségvetésbe, de erről is egy törvény szól és talán meg kellene fontolni. A privatizációról Csépe Béla úr nagyon érdekes dol gokat mondott el, szeretném elmondani - csak az idő rövid , hogy amikor Margaret Thacher kitalálta a privatizációt, azért találta ki, mert recesszió volt Angliában és nem voltak bevételeik. És mit csináltak az angolok? Elköltötték az egész privatizációs b evételt kiadásra, költségvetési kiadásra, kórházra például. Lehet, hogy ez helytelen volt, de hozzátartozik a tényhez. És mit csinálnak a portugálok, amely egy átalakuló gazdaság - hiszen az angol nem átalakuló gazdaság , a portugálok a privatizációs bevé telek 80%át az államadósság, a belföldi államadósság csökkentésére fordítják. Mi csak ennyit akartunk a költségvetési törvényből, és én ezt helyesnek tartom, hogy a belföldi államadósság - amiről Balogh Gábor úr elmondta, hogy hogyan néz ki - ne növekedjé k, hanem csökkenjék. Lehet mindenképpen dönteni, de ezt figyelembe kell venni, és én nagyon erkölcstelen vélekedésnek tartom azt, hogy a privatizációs bevételt azt ne, az nem tartozik az állampolgárra, csak felhalmozta ezt a nemzeti vagyont - mert kérem ez nemzeti vagyon és nem az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a hitbizománya , azt ne vonjuk be, hanem emeljünk inkább adót. Megfontolandó, lehet ezt is csinálni. (17.10) A bevételek kiesését mérsékli a Parlament döntése, illetve a Kormány döntése a háztart ási tüzelőolajról, a jövedéki törvény, az illetéktörvény módosítása. Tehát azért lesznek pluszbevételek is. És ha nem úgy kezeljük az egész útlevélilletéket, hogy az egyik nap bejelentjük, majd a másik nap visszavonjuk és 10 millió magyar rohan útlevelet s zerezni, akkor abból is lett volna valami csekély bevétel. Csak a rend kedvéért, ez négy és fél milliárd forint, tessék kiszámolni. Ma, '93. június 15én azonban mi pótköltségvetésről tárgyalunk, ahelyett, hogy mint más kultúrállamok, Ausztria stb., a jövő évi, az 1994. évi költségvetésről tárgyalnánk. Az eredeti program szerint májusban itt lett volna a költségvetés, de az események megváltoztak. De nehogy azt higgyék, hogy önök most '93ról tárgyalnak! Önök '94ről tárgyalnak egy '93as pótköltségvetésbe burkolva. Erre a végén vissza fogok térni.
