Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
301 (18.50) Ezért a fentiek figyelembevételével - az elnevezés megváltoztatására tett javaslatom fenntartásával, s néhány kisebb, a tulajdonjogot érintő, a csalási lehe tőséget kizáró, illetve megnehezítő módosítással - a törvényjavaslat elfogadását, mint a jelenlegi állapothoz képest mindenképpen nagy előrelépést, javasolom. Ezzel legalább nemzetközi partnereinknek is a kétségtelen országon belüli hasznosságán túlmenően fel tudnánk valamit mutatni azzal, hogy a végső megoldást egy új szemléletű állategészségügyi törvény benyújtásában és azzal való harmonizációban látom. Jelen viszonyaink között az 1976ban elkövetett több mint ballépést igencsak ideje korrigálnunk. Köszö nöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kertész Zoltán a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! A három hozzászóló tulajdonképpen nagyon sok mindent elmondott, de szeretnék még néhány olyan részletet is elmondani, ami nagyon fontos - különösen az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat illetően. Nagyon örülök, hogy kisgazda képviselőtársam e lnevezésben szintén a "járlatlevelet" használta, annál is inkább, hisz a jelen időszakban nemcsak a háziállatokra, hanem a zárt körülmények között tenyésztett, egyébként vadon élő, hasított körmű őz, szarvas, dámvad, muflon, vaddisznó esetére is használni kell. Korábban a szarvasmarha elnevezés nemcsak a marhát, hanem közhasznú szóval a csizmaszáron felül érő valamennyi hasznos háziállatot jelentette. Történeti visszatekintésben is nagyon sokat elmondtak, de annál sokkal régebbre nyúlik vissza a hasonló jel legű okmányok használata, az állatkereskedelem szabályozása. Már az ókorban Mózes II. könyvének 21., 22. fejezetében is lehet erről olvasni, valamint a Római Birodalomban is már volt egy olyan okmány, amivel az állatszavatosságot lehetett érvényesíteni. Fo ntos még megemlítenem, hogy már 1836ban a marhalevélre az állatok színén kívül a jegyeiket, tehát valamilyen azonosító jelet is fel kellett írni. Hogy milyen veszélyeket rejt magában a jelenlegi helyzet, arra valóban utaltak már az előttem szólók, és utal t a miniszter úr is a Békés megyében kialakult járványügyi helyzetre. Mi tette ezt lehetővé? Egyrészt a jogosulatlan állatkereskedelem, ami szintén nincs szabályozva, hisz bárki, bármikor, minden okmány nélkül az ország egyik végéről a másik végére vihet k orlátlanul állatokat. Sokszor nem is szabályos vagy az állategészségügyi előírásoknak nem megfelelő körülmények között. Ezáltal több betegség keletkezhetett, valamint az állatszavatosság nem volt érvényesíthető. Különösen a határ mentén egyéb csempészeset ek is előfordultak. A kormányrendelettervezet 1. § (2) bekezdésében fel van sorolva, hogy mit kell tartalmaznia a marhalevélnek. Többek között az állat jegyeit és jeleit, ami különösen fontos az azonosítás szempontjából. A 4. § egyértelműen kimondja, hogy csak akkor állítható ki marhalevél, ha az állat egyedi és tartós megjelöléssel el van látva. Ezzel kapcsolatban röviden szeretném ismertetni az Európai Közösség előírásait, hisz csatlakozásunknak mindenképpen szükséges feltétele lesz, hogy hasonló szabály okat írjunk elő.
