Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
31 befizetett járulékok után kapott korlátozott, felső szinten meghatározott nyugdíjszolgáltatás, mert ezen túlmenően évtizedeken keresztül fel nem bontható és módosíthatatlan biztosítást kötöttek a svéd állampolgárok magánbiztosítókkal, és azok bizony értékállóan továbbra is járnak számukra . Ezen túlmenően jelentős részük öregkorukra, idősebb korukra vagyongyarapodással és vagyonhozadékkal biztosította a megélhetést. Ez egy hármas biztosítási rendszer, amely felé mi is haladunk, csak ez annyiban különbözik a mai magyar nyugdíjas társadalomtó l, hogy az ő számukra nem adatott meg az utóbbi két modell választása az elmúlt öt évtizedben. Az ő számukra kötelezően, kizárólag és teljes jövedelmüket tekintve került sor a nyugdíjjárulék állami befizetésére, ezért ez az egyetlen jövedelemforrásuk, és e z egyetlen jövedelemforrásukkal szemben az állam garantálta - akkori jogszabályainak megfelelően - a szociális biztonságot, amelyhez a nettó átlagkeresetek növekedéséhez igazított nyugdíj teljes körű értékállóságának biztosítása kötelező alkotmányjogi felt étel. Én azt hiszem, hogy ez egy egészen más alap, és talán nem kellene megkeresni a külföldi országok negatív példáit ahhoz, hogy megtaláljuk a jó megoldást a magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre. Azt gondolom, hogy a pozitív példák irányába kellene elmozdulnunk, és fel kellene ismernünk, hogy ezen a területen igen nagy kötelezettségeink és egyébként számos lehetőségünk is van. Én azt gondolom persze, hogy sok a be nem fizetett járulék, amelyre Hasznos Miklós képviselőtársam is hivatkozott, bá r hozzáteszem, hogy ennek döntő többségével néhány tucat nagy állami vállalat tartozik, ahol az állam mint tulajdonos hozta olyan jövedelempozícióba saját vállalatait, hogy azok nem tesznek eleget járulékfizetési kötelezettségüknek, úgyhogy végső soron e t erület rendezése is egyértelműen állami feladat. A láthatatlan jövedelmekből be nem folyt járulékok beszedésére persze törekedni kell, de szintén szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy ettől nem fog gazdagodni vagy nem gazdagodni társadalombiztosítá sunk, tudniillik a láthatatlan jövedelmek után nemcsak bevétele nincs a társadalombiztosításnak, hanem szolgáltatási kötelezettsége sincs. Tehát amennyiben elfogadom, hogy ma a járulék bevételeiből nem tudja a szolgáltatásait teljesíteni és deficites, ebbő l az következik, hogy minél többen nem fizetnek járulékot és nem kérik a szolgáltatást, annál jobban csökken a társadalombiztosítás deficitje. Persze ez csak a matematikai része. Én is úgy gondolom, hogy főleg adóalappá és járulékadóalappá kell vonni a ma gyar társadalomban végzett munkát, legalábbis annak azt a részét, amely a kötelező társadalombiztosítási ellátásokhoz kötődik. Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy amikor valamilyen fedezetet és megoldási javaslatot előterjesztünk, akkor azt is látni kell, hogy az az előterjesztés valóban példázóan ezen a területen megoldást kínále? Még egyszer csak hangsúlyozni tudom, hogy az előttünk lévő előterjesztés 10% alatti nyugdíjemelést indít el 1993ban, követve egy 1992es becsapást, amely egy alacso nyabb nyugdíjértékhez és nem az év végén elért nyugdíjszínvonalhoz igazodik. Ez többszörös átverése, többszörös becsapása a magyar nyugdíjas társadalomnak, amely gondolom, a jövőben ezt honorálni is fogja az előterjesztőknek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Dénes János független képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szó t. Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem két percen belül maradni. Engedjék meg, hogy a tisztelt Ház tudomására hozzam, hogy nem választási kampányelőadásnál tartunk, hanem a nyugdíjasok nyugdíjemeléséről van szó. Ebből következik, hogy beszélgetésünk,
