Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2874 folyamatossága csak az ágazatra kidolgozott adós- és hitelkonszolidációs program kidolgozásával érhető el, melyet a Kormány tudtommal tervez is, de kérdéses, vane olyan a tervezett intéz kedések között, amely valódi, gyökeres segítséget jelent. Tudva a költségvetés helyzetéről, s tudva azt, hogy Magyarországon nincs az agrártárca részére elkülönített agrárköltségvetési keret, mely fölött a földművelésügyi miniszter rendelkezik, s mert kér désem többet is érint, mint magát az ágazatot, kérdezem pénzügyminiszter urat, vane szándék arra, hogy a várható aszálykárt mindezen megfontolások szerint kezelje a Kormány? (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Iván pénzügyminiszter u rat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Mindenekelőtt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az agrárgazdaságot a magyar nemz etgazdaság egyik legfontosabb, több vonatkozásában meghatározó területének tartjuk, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül egész társadalmunk egészséges működése nem képzelhető el. Kiemelkedő fontosságát elsősorban a lakosság élelmiszerigényének a bizto nságos kielégítésében, az ország külkereskedelmi teljesítményének a biztosításában, különösen a külkereskedelmi egyenleg javításában, kedvező mezőgazdasági adottságaink kihasználásában és a vidéki lakosság foglalkoztatásában betöltött szerepe igazolja. Az élelmiszergazdaság - egyetértve képviselő úr megfogalmazásával - rendkívül nehéz jövedelmi helyzetben van, amelynek kialakulásában jelentős szerepe volt az 1990. évi és az 1992. évi súlyos aszálykároknak, de ne feledkezzenek meg róla, a nagymértékű cserea rány romlásnak, az agrárágak, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelői árak ipari árnövekedéshez viszonyított 35%os elmaradásának is. (15.00) A kormányzat - érzékelve az egyre növekvő jövedelmezőségi problémákat - már 1992 folyamán, majd 1993ban, a költség vetés kialakításakor is jelentős erőfeszítéseket tett - a költségvetés egyre romló helyzete ellenére is, az élelmiszergazdaság jövedelmezőségi gondjainak enyhítésére, likviditási helyzetének javítására, az aszály miatti problémák mérséklésére, a jövedelme zőségi válságból adódó, keletkező feszültségek enyhítésére. Az intézkedések során, 1992höz viszonyítva 10 milliárd forinttal növeltük az agrárágazat támogatását, és ennek révén ebben az évben mindegy 50 milliárd forint közvetlen költségvetési forrás igény bevételével számolhatnak. Van tehát elkülönített agrárköltségvetési keret, melynek felhasználása jogszabályokon nyugszik. Az 1990. és 1992. évi aszálykár mérséklésére irányuló intézkedések a kamattámogatás mellett egyéb eszközöket is magukba foglaltak. Az 1990ben ténylegesen aszályt szenvedett, veszteséges mezőgazdasági termelők aszály miatti veszteségének egyharmadát - 1,4 milliárd forintot - a költségvetés átvállalta. A tavalyi aszály miatt lehetővé tettük az elmaradott térségek kedvezőtlen adottságú te rmelői részére a föld alapú támogatás előzetes igénybevételét. A vízügyi alap terhére mentesítettük az aszálykáros termelőket a vízkészlethasználati díj megfizetése alól. Az aszálykárral sújtott termelők részére biztosított 10 százalékpontos - ez plusz 10 %, mert ez összesen 20 - kamatpreferencia pedig, amely ellentétben képviselő úr megállapításával, nem indirekt, hanem direkt költségvetési támogatás, azt jelentette, hogy ezeknél a termelőknél a kamat mintegy kétharmad részét az állami költségvetésből fina nszíroztuk. Az augusztusi újabb aszály miatt tovább fokozódó jövedelmezőségi gondokat látva felfüggesztettük, majd az idei költségvetésben elengedésre javasoltuk a mezőgazdasági termelők egyes régi hiteltartozásait - amivel a tisztelt Országgyűlés egyetért ett.
