Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - RAB KÁROLY, DR. a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
2816 A másik fajta félelem éppen az ellenkező szemléletből fakad, e szerint ha megmarad az akadémiáknál a tudományos kutatóintézethálózatnak az a köre, amely korábban odatartozott, akkor s emmi nem változott az akadémiai és a felsőoktatási törvény életbeléptetésével, megőrzi az Akadémia azt a központosító szerepét, azt a kormányzati funkciót, amit a pártállami időszakban betöltött, ezért egyetlen lényeges ponton lehet új szellemet, új szemlé letet bevinni az akadémiai törvénybe, hogyha elveszik tőle ezeket az intézeteket. (9.40) Mádl miniszter úr az expozéjában jelezte azt, hogy ezt a vitakérdést a törvényjavaslat egy bizottság beiktatásával, felállításával próbálja áthidalni. Ez a bizottság a z akadémiai kutatóhelyek bizottsága nevet viselné. Várható, hogy a módosító indítványok e bizottság funkcióját és összetételét próbálják majd módosítani, olyan bizottság felállítására tesznek javaslatot, elsősorban egyetemi testületek, amely bizottság nem kizárólag az akadémiai kutatóhelyekkel foglalkozna, hanem általában a kutatóintézetekkel, és ezen belül az akadémiai kutatóintézetekkel, összetételében pedig az Akadémiának nem lenne meghatározó szerepe. Nem akarok elébe vágni ennek a vitának, annyit jelze k a Magyar Demokrata Fórum frakciójának álláspontjából, hogy mindenképpen olyan eredményre kívánunk törekedni, amelyik nem hagyja kétségben a magyar felsőoktatási testületeket, oktatókat a tekintetben, hogy az új akadémiai törvény semmiképpen nem akarja be merevíteni, bebetonozni azokat a viszonyokat, amelyek korábban, a pártállami időszakban jellemezték a tudomány, a felsőoktatás és az Akadémia kapcsolatát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következi k Rab Károly, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Rab Károly az SZDSZképviselőcsoport nevében RAB KÁROLY, DR. a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szintén szeretném jelezni, hogy a bizottságok részéről történő egyhangú tárgyalásra bocsátás annak szól, hogy szükségesnek látja mindenki, hogy az Akadémiáról megszülessen a törvény, ugyanakkor a tartalmában azért lesznek vitatható pontjai. Az akadémiák múltja közel 2400 éves. Az A kadémosz hősről elnevezett athéni ligetben Platón első akadémiájának feladata az örök és változatlan eszmék szolgálata volt, mert szerinte ezek képezik a lét alapját. Azt fogalmazta meg valójában, ami ma is aktuális, hogy az ismeretek, a tudomány a társada lom gazdagodásának a mozgatóereje. A mai napig is létező akadémiák közül az elsőt Firenzében Cosimo Medici 1454ben alapította, Richelieu Franciaországban az 1600as években a Royal Societyt 1662ben, a berlini, szentpétervári akadémiák az 1700as években alakultak, s a nagy magyar Széchenyi István jóvoltából a Magyar Tudományos Akadémia 1825ben. Az akadémiákat létrehozó felvilágosult szellemi nagyságokat a tudomány, a művészetek tiszteletén túl az a felismerés vezette, hogy a társadalmi fejlődés, a gazdag odás, az élet minősége a szellemi teljesítmények függvénye. Széchenyit az vezérelte, hogy tudatában volt annak, hogy Magyarország Európa szellemi, gazdasági vérkeringésébe csak legkiválóbb szellemi erőinek koncentrálásával, fejlesztésével kapcsolódhat be. Ma hasonló helyzetben vagyunk. A világ számottevő országai közé tartozni, elfogadható létet biztosítani egyrészt az egész ország általános iskolázottsági, kulturális szintjének emelésével, ugyanakkor világszinten versenyképes tudományos teljesítmények révé n lehetséges. E tudományos teljesítmények létrehozóinak, a tudomány művelőinek a fellegvára a Magyar Tudományos Akadémia. Az elmúlt 170 év eredményeinek méltó folytatásához kívánunk megalkotni egy olyan új törvényt, mely biztosítja, de ösztönzi is az Akadé miát fontos funkcióinak teljesítésére.
