Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
2798 (19. 10) Induljunk ki a kisebbik rosszból, azaz az utóbbi feltételezésből. Ekkor a jelenlegi költségvetési helyzetben ezt a garanciát akár egy olyan negatív biztosítéknak is tekinthetjük, amely arról biztosít, hogy az oktatás béren kívüli költségeit - épületek fenntartása, fűtés, világítás, eszközök stb. - a költségvetési hozzájárulás a továbbiakban nem fogja fedezni, így ezek eloszlása alapvetően az önkormányzat egyéb forrásaitól - például a visszaosztott jövedelemadó, illetve a helyi adó , azaz lényegében a h elyi gazdaság különbségeitől fog függeni. Ez a tervezetben szereplő szabályozás a helyi munkaerőpiac sajátosságait figyelmen kívül hagyó, rugalmatlan és az oktatási rendszer sajátosságait sem követő közalkalmazotti bérskála mellett valójában csak arra alka lmas, hogy a pedagógusok előtt a Kormány a jó amerikai nagybácsi hamis mezében tündökölhessen. Arról már nincs szó, hogy ki fogja fedezni a bérekre rárakódó költségeket, például a tb.járulékot, ha a költségvetési támogatás ezt már nem tartalmazza. A fennt artó valójában még a szükséges pedagógusok alkalmazásának forrásait sem kapja meg, szűkös helyzetében ott fog takarékoskodni, ahol tud. Például úgy, hogy a rugalmatlan bérszabályozás miatt a központi döntések hatására kénytelen lesz elküldeni az idősebb va gy a minimálisan szükségesnél jobban képzett és így magasabb bérű pedagógusokat is, mivel az átlag alatti bérű pedagógusok alkalmazásával megtakarításokat érhet el. A tervezet finanszírozási fejezetének másik neuralgikus pontja a nem állami oktatási intézm ények támogatása. Sok országban a költségvetés nem, vagy csak adókedvezményekkel támogatja a magánoktatást; másutt meghatározott követelmények teljesítése, vállalása esetén a fenntartó kilététől függetlenül jár a támogatás. A magyar jövedelmi viszonyok köz ött a tanszabadság valódi érvényesülése a nem állami iskoláknak nyújtott költségvetési támogatás nélkül illuzórikus, a tervezetben szereplő szabályozás viszont ezt nem garantálja, miközben sokakban félelmeket ébreszt az egyházi oktatás esetleges további er ősödésétől. Nem köti ugyanis egyértelmű kritériumokhoz és részben a helyi szükségletekre reagáló, politikai felelősséget viselő önkormányzatok döntésétől is függetleníti a tervezet azt, hogy mely nem állami, nem önkormányzati iskolák kaphassanak a költségv etési támogatásból. A támogatásra való jogosultság a közoktatási megbízás lététől vagy hiányától függne. Ilyen megbízást elvben az önkormányzat adhat, de ha nem ad, akkor a tervezet szerint a központ, a minisztérium lehetőséget kap, hogy közvetlenül kössön megállapodást a neki tetsző intézményekkel. Hogy vajon mindez az újításokat, pedagógiai innovációkat fékező, esetleg helyi konzervativizmus kivédését szolgáljae, vagy éppen fordítva, egy, a társadalom által csak kevéssé osztott értékrend, a régi felé val ó elkötelezett vonzódás támogatását, az továbbiakban is kérdéses. Az oktatásfinanszírozás kérdései tehát egyelőre teljesen megoldatlanok a törvényjavaslatban, ennek hiányában véleményünk szerint a tervezet jelenlegi formájában nehezen lenne támogatható. Kö szönöm szépen a figyemüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Szabó Lajos képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (MDF) SZABÓ LAJOS, DR. (MDF) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A közoktatásról szóló 10024es számú törvényjavaslat általános vitája keretében egy olyan kérdéskörről kívánok érintően szólni, amely - úgy gondolom , közös érdeklődésre és érdekeltségre számíthat valamennyi parlamenti párt pedagógusainak körében. Tehát nem egymás ellenére, n em egymással szemben, hanem közös ügy szolgálatába állva és cselekedve. Ez a kérdés és téma a kollégiumok ügye.
