Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
2796 is. Az 1992es közoktatási törvény még inkább megszilárdította az országos tanfelügyeletet, s ennek érdekében létrehozott két új kormányhivatalt, az oktatási felügyelő hivatalt és a közoktatásügyi egységesítő hivatalt. A centralizált iskolarendsze r példájaként rendszerint Franciaországot szokás említeni. Itt az állami irányító szervek írják elő az iskolák szervezetét, a tantárgyakat, a tananyagot és a tanterveket is. Az iskolák költségvetését az oktatási minisztérium hagyja jóvá, és ehhez a helyi ö nkormányzatok kötelesek hozzájárulni. A minisztérium irányító szerepét az egyes régiókban regionális tanügyi központok gyakorolják, amelyeket akadémiáknak neveznek. Ezek látják el az iskolák szakfelügyeletét, gazdasági, pedagógiai és igazgatási ellenőrzésé t. A helyi önkormányzatoknak az iskolarendszer tartalmi és igazgatási ügyeibe nincs beleszólásuk. Németországban az oktatásügy a tartományok felügyelete alatt áll, de az egyeztetések szövetségi szinten rendszeresek. Az állami ellenőrzés az egyházi és a mag ániskolákra is kiterjed. Az önkormányzatok a saját költségvetési támogatással fenntartott iskolákkal szemben hasonló jogokat gyakorolhatnak, mint hazánkban, de pedagógiai szempontból semmiféle hatáskörrel nem rendelkeznek. A közoktatás tartalmi szabályozás át az igen változatos iskolatípusokban szövetségi szinten egyeztetett kerettantervekkel, a vizsgakövetelmények meghatározásával és szakfelügyelet biztosításával oldják meg. Az olasz oktatási rendszer - a franciához hasonlóan - centralizált és hierarchikus. A hierarchia csúcsán a közoktatási minisztérium áll, amely a megyékben tanfelügyelőségeket működtet. A megyei tanfelügyelőségek irányítják a körzeti tanfelügyelőségeket, amelyek közvetlenül ellenőrzik az iskolákat. A tanfelügyelőségek megyei és körzeti sz inten egyaránt a minisztériumhoz és nem az önkormányzatokhoz tartoznak. A pedagógusállásokat a minisztérium által meghirdetett pályázatok útján töltik be, a tanári kinevezéseket a minisztérium adja. A különböző iskolatípusok tanterveit szintén a minisztéri um állítja össze. Tisztelt Ház! Az előbb a múltba való visszatekintéssel próbáltam igazolni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyar művelődéstörténet legdemokratikusabb közoktatási rendszerét vázolja fel. Az összehasonlító pedagógiai elemzéssel pe dig arra szándékoztam felhívni a szíves figyelmüket, hogy a közoktatási törvénytervezet elfogadásával Európa egyik legliberálisabb közoktatási rendszerének a megteremtéséhez járulnak hozzá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Vö rös Vince) : Köszönöm. Következő felszólalónk Varga Mihály, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Átadom a szót. Egyben átadom az elnökséget dr. Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Taps az MDF soraiban.) (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűl és alelnöke foglalja el. - A továbbiakban Elnök.) Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ) VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közoktatásról szóló törvénytervezet azon részével kívánok röviden foglalkozni, ami az oktatásfinanszírozás terüle tét érinti. Az oktatásfinanszírozás megjelenése a törvény tervezetében meglehetősen szegényes, jóllehet elvben a 8. fejezet teljes egészében ennek a területnek van szentelve. Valójában ebben a fejezetben semmiféle elvekkel nem találkozhatunk. A jelenlegi f inanszírozási modell, azaz a költségvetés, önkormányzat, oktatási intézmény háromszög tömör és hiányos újrafogalmazásán kívül ez a fejezet tulajdonképpen csupán az iskolák
