Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF)
2794 céljai közé tartozott azoknak a különbségeknek a felszámolása, amelyeket a tanulók az eltérő kultúrájú családokból hoztak magukkal. A tudományos kutatások viszont egyértelműen azt bizonyítj ák, hogy ezek a különbségek az iskolából kikerülő fiataloknál még szembetűnőbbek, mint a bemenetkor voltak. A nivelláló szocialista iskolarendszer kereteit a 80as évek elejétől egyre inkább feszegették a differenciálódási folyamatok. Ekkorra már kialakult ak a hivatalosan sosem jegyzett, de a közvéleményben pontosan nyilvántartott elitiskolák, amelyek megkülönböztetett minőségét nemcsak a tanári kar felkészültsége, hanem sokkal inkább a tanulók szelekciója biztosította. Fokozatosan más iskolákban is létrejö ttek a különböző tagozatos osztályok, ahol a szakirányultság csupán indok volt arra, hogy a tehetségesebb tanulókat - no meg természetesen a befolyásosabb szülők gyermekeit is - a többiek közül kiemelve, gondosabb pedagógiai ellátásban részesítsék. Egyes j ónevű szakközépiskolák, főleg gimnáziumok körül megszerveződtek az érettségire és a felvételi vizsgákra felkészítő korrepetítorok kvázi tantestületei. Az integráló, hivatalos tanügy mögött tehát a második gazdasághoz hasonlóan, a differenciáló, második tan ügy is létrejött. Ezek a spontán nevelésszociológiai folyamatok, amelyeket végső soron társadalmi szükségletek gerjesztettek, politikai beavatkozással elfojthatók, de úgy vélem, hogy ezt senki sem követeli tőlünk. Az új közoktatási törvénytervezet valóban több lehetőséget biztosít ezen folyamatok érvényesítésére. Mindezekkel kapcsolatban szükséges megjegyeznem, hogy az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás egyensúlyának biztosítása nemcsak iskolaszervezettani és tanügyigazgatási kérdés, hanem didaktikai é s módszertani feladat is. Azoknak a pedagógiai eljárásoknak a kialakítása, amelyek az új iskolarendszerben elősegítik a kevésbé módos szülők tehetséges gyermekeinek mobilizálódását, nem a politika, hanem a tantestületek és a neveléstudomány kompetenciája. Részletesebb fejtegetést érdemel az a kritika is, amely szerint a törvényjavaslat közoktatási rendszere túlságosan centralizált. Ebben a relációban bírálják sokan a regionális oktatási központokat. Figyelmüket valószínűleg elkerülte, hogy ezek a semmiféle hatósági jogkörrel nem rendelkező intézmények nem az irányító, hanem az ellenőrző alrendszer komponensei. A kibernetika korában viszont a különböző rendszerek működtetésénél, így az oktatási rendszernél is, kétségbe vonni a feedback, a visszacsatolás létj ogosultságát, több mint tájékozatlanság. Nem fogadható el az a javaslat sem, hogy az ellenőrzés funkcióját megyei oktatási központok lássák el, ugyanis ezek már régóta jól működnek. Megyei oktatási központok sem jól, sem roszszul nem működnek, nem is működ tek, ugyanis nincsenek és soha nem is léteztek. A javaslattevő valószínűleg a megyei pedagógiai intézetekre gondolt, azok működéséről viszont meglehetősen megoszlanak a vélemények. Azt a szakmai körökben elterjedt nézetet, miszerint a megyei pedagógiai int ézetek a múlt rendszer kádertemetői lennének, én is túlzónak tartom. Munkatársai között magam is több kiváló képességű, jól képzett és produktív szakembert ismerek. Ezért nincs okom kételkedni abban, hogy ezek az intézmények, mint külön alrendszer, szakmai tanácsadói, szakmai szolgáltatói és kutató, fejlesztői tevékenységükkel megtalálják helyüket az új közoktatási rendszerben anélkül, hogy a regionális oktatási központok feladatait ruháznánk át rájuk. Szakmailag elfogadhatatlannak tartom azokat a szándékok at, amelyek a tartalmi irányítás és felügyelet egyes feladatait a közoktatási tárcától, illetve a ROKoktól elvéve az önkormányzatok hatáskörébe szeretnék utalni. Különös ellenérvek felsorakoztatása helyett javaslom, erről tudakolják meg az iskolák vezetői nek és pedagógusainak a véleményét is. Egyben azt is kérdezzék meg tőlük, hogy az önkormányzattal vagy a művelődési tárcával való kapcsolatukból származike több konfliktus.
