Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának lezárása - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitája - KATONA KÁLMÁN (MDF)
273 önálló indítványát 6187es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem az előterjes ztőket, hogy közülük ki kíván szólni. Kérem, jelezzék! Katona Kálmán képviselő úrnak megadom a szót. Katona Kálmán (MDF) a törvényjavaslat előterjesztője, a napirendi pont előadója KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr, tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az önök előtt fekvő 6187es számú törvényjavaslat a magyar jog egy régi és nagy hiányosságának pótlására tesz kísérletet. A törvénytervezet pontos címe: a termék hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősség. Szaknyelven ezt csak termékfelel ősségként szokták emlegetni, ezért a továbbiakban én is ezt fogom használni. A termékfelelősség fogalma Magyarországon még jogászok közt is csak meglehetősen szűk körben ismert, pedig a fejlett országok jogában csaknem kivétel nélkül fontos szerepet játszi k. A termékfelelősség a modern ipari termelés szülte jogintézmény. Századunk első évtizedeiben merült fel először az igény, hogy a hibás termék által a fogyasztónak okozott kár megtérítése érdekében a fogyasztó közvetlenül a termék gyártója ellen fordulhas son. Bármennyire furcsának tűnik, az eredeti európai civiljogi kódexek egyike sem biztosított lehetőséget ezen - a józan ész számára teljesen természetesnek látszó - jogintézménynek. Az áttörést egy 1932es eset hozta meg, amelyet azóta a termékfelelősség iskolapéldájaként szoktak emlegetni. Egy idős hölgy, a vendéglőben gyömbérsört iszogatva, hirtelen egy meztelen csiga oszladozó tetemére lett figyelmes a poharában, amely félreérthetetlenül az üvegből származott. A hölgy ennek következtében gyomorgörcsöket kapott, és hosszabb időre kórházba kényszerült. A keresőképtelenségének idejére eső munkabérének megtérítését követelte az ital gyártójától. Az angol bíróság a keresetnek annak ellenére helyt adott, hogy nem állt fenn szerződéses kapcsolat az ital gyártój a és a károsult között. Ezt követően szinte valamennyi, a modern ipari termelésben részt vevő ország bíróságai elismerték a hibás termék gyártójának felelősségét a fogyasztóval szemben, ha a termék hibája a gyártónak felróható volt. Olyan nagy vihart kavar t történetek tartoznak ide, mint a jól ismert Conterganeset, amikor egy egészségre ártalmas nyugtató emberek ezreiben okozott helyrehozhatatlan károkat. Az idők folyamán a termékfelelősségnek jelentékeny bírói gyakorlata és jogi irodalma alakult ki. (16.4 0) A jogintézmény fejlődése szempontjából a legfontosabb mérföldkövet mégis az Európai Közösség 85/374. irányelve jelentette, amely a Közösség minden tagállamában egyformán érvényesülő termékfelelősségi rendszer megteremtését célozta meg. Az irányelv kiboc sátását követően a tagállamok nagy része meg is alkotta saját termékfelelősségi törvényét, sőt egyes Közösségen kívüli országok is hasonlóan cselekedtek. A folyamat eredményeképpen ma 12 európai állam rendelkezik csaknem azonos termékfelelősségi rendszerre l. Ezek a korábbinál a gyártó számára szigorúbb, objektív felelősséget állapítanak meg, amely alól a gyártó csak bizonyos taxatíve felsorolt kimentési okok bizonyításával mentesülhet. Magyarországnak - mint említettem - a termelői felelősség területén sok pótolnivalója akad. Hazánkban a termékfelelősség egyértelmű elismeréséről nem beszélhetünk, jóllehet hatályos polgári törvénykönyvünk lehetőséget biztosít rá, a magyar bírói gyakorlat az elmúlt évtizedekben ingadozó volt. A kérdés a nagyközönség számára is érezhetően talán leginkább a felrobbanó tvkészülékek kapcsán merült fel, de számos más esetet is említhetünk. A magyar fogyasztó tehát úgyszólván védtelenül áll a hibás termék gyártójával szemben. Törvényjavaslatunk ezen a helyzeten kíván változtatni.
