Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak

1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)

268 Örülök az utolsó mondatoknak - befejezem, uraim , amelyek ugyan adnak némi reményt n

ekem - de ez az ügy három éve húzódik. Szeretném megemlíteni, hogy a több hónapja a miniszter úrhoz

küldött levélre egy huncut sor válasz nem érkezett - a mozgássérültek egyesületének támogatása

mellett sem. Azt gondolom, ez nem felelős álláspont "népjólét

i" minisztérium részéről. Azt gondolom,

"népjólét" alatt azt is kell érteni, hogy azokkal törődünk - és elsősorban azokkal törődünk , akik elvárják tőlünk. Ezért a választ természetesen nem fogadom el.

(Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös V

ince)

: Köszönöm. Mádai Péter képviselőtársunk nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az

Országgyűlést, elfogadjae az államtitkár asszony válaszát. Kérem, szavazzanak!

(Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 108 igen szavazattal, 69 ell

enében, 21 tartózkodás mellett

az államtitkári választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Hatvani Zoltán képviselőtársunk interpellációját

visszavonta. Következik dr. Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője, aki interpelláci

ót

nyújtott be a belügyminiszterhez "Újra vörös sarlókalapácsok lesznek a pesti utcán?" címmel.

Győriványi Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Győriványi Sándor (FKgP) - a belügyminiszterhez - "Újra vörös

sarlókalapácsok lesznek a p

esti utcán?" címmel GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az első szavam a köszöneté.

Amikor ugyanis két héttel ezelőtt, január 25én benyújtottam, illetve megírtam ezt az interpellációt,

akkor Angya

lföldön számos helyen vörös festékkel felrajzolt sarlókalapácsokat láthattunk. Ezek a

sarlókalapácsok legnagyobb méretben a Forgách utcai metróállomás mellvédjén - mintegy egy négyzetméter területen - kerültek felfestésre. Az osztálygyűlöletnek és a gyűl

ölségnek ez a jelképe

egészen február 5éig ott volt látható. Az elküldött interpelláció után - köszönöm szépen dr. Boross Péter belügyminiszter úrnak, illetve

egy példányt küldtem dr. Demszky Gábor főpolgármester úrnak is , 5ére lefestették fehér

olajfe

stékkel ezt a szégyenbélyeget, és ennek következtében a templom homlokzata elől - hisz' ez a vizafogói plébániatemplom új homlokzata előtt csúfoskodott - eltűnt ez az "emlék". Meg kell mondani azt is, hogy választóim, angyalföldi polgárok rengetegen szólta

k nekem, hogy meddig lehet ezt eltűrni, meddig lehet ezt elviselni, hogy a templomba induló polgárok kénytelenek

legyenek egy ilyen jelképpel szembenézni. Nem tudom, hogy kinek kell ezt megköszönnöm. Egy képviselő számára egyébként örömteli,

hogyha az inte

rpellációja és kérése viszonylag gyorsan - tehát két héten belül - megvalósításra talál.

Ezért még egyszer szeretnék köszönetet mondani. Fennáll azonban interpellációm azon kérése, hogy igenis, nyomozzuk ki azokat az embereket,

azokat a brigantikat, akik e

gy vadonatúj támfalra felmázolnak vörös festékkel egy sarlókalapácsot.

Mindenképpen büntessék meg, vonják felelősségre azért a sok tízezer forintos károkozásért, amelyet

az ezzel kapcsolatos munkálatok jelentettek. Tulajdonképpen nem állították vissza az

eredeti támfalat - mert akkor azt stokkolni kellett volna, ami még sokkal többe kerül. Nyomozzák ki azt, hogy a

városnak ki okozhat ilyen súlyos károkat. Én ősangyalföldi vagyok: Angyalföldön születtem, most is ott élek, és emlékszem

gyermekkoromból arra, hogy a palánkokon Angyalföldön megjelentek a sarlókalapácsok a

harmincas évek közepén, végén…

(Az elnök, poharát megkocogtatva, jelzi az interpellációs idő