Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
264 miniszter urat: mit tett , illetve tesz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az említett probléma megoldása érdekében, és hogyan tükrözteti ezt a felsőoktatási törvénytervezetben? Az egyén után most tekintsük a problémát a társadalom oldaláról. Egy gyökeresen átalakuló társada lomnak nyilvánvalóan új szakembergárdára van szüksége. Nem 4 vagy 5 év múlva, hanem lényegesen gyorsabban. Minél gyorsabban akarunk átalakítani egy társadalmat, annál jobban fel kell gyorsítani - különösen a hiányterületeken - a képzést. Nem lenne szerencs és, ha ezt a feladatot a sokszor kétes színvonalú magánkezdeményezésekre hagynánk. A fejlett országok tanulmányozása ismét sok példával szolgálhat arra nézve, hogy a felsőoktatás hogyan veheti ki a részét ennek a feladatnak a megoldásából. Kérdezem tehát a miniszter urat: milyen felsőoktatási struktúraváltást kezdeményezett vagy szándékszik kezdeményezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a célból, hogy a felsőoktatás jobban szolgálja a társadalmi változásokat, jobban járuljon hozzá az új igények kiel égítéséhez? Tisztelettel várom válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter urat, hogy az interpellációra adja meg a választ. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter vál asza ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az interpellációt, mert így a felsőoktatás megújítására tett erőfeszítéseinkről nyíltan beszámolhatok. Magyarország első felsőoktatás i átfogó törvényének előkészítése két éve folyik. Ez hosszú időnek tűnik, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az ország és a nemzet sorsát a magyar kultúra, társadalom és gazdaság jövőjét meghatározó értékekkel s gondokkal gazdagon átszőtt rendszer refor mját alapozza meg ez a törvény. Mindezek indokolják a rendkívül körültekintő előkészítő munkát, melybe a kormányzat és a felsőoktatásban közvetlenül érdekeltek mellett a társadalom széles rétegeit, valamint nemzetközi szakértőket is bevontunk. Az előkészít és elérkezett utolsó szakaszához, várhatóan a törvény, a tervezet február közepén, pontosabban jövő héten kerül a Kormány elé, és ezt követően az Országgyűlés elé. A felsőoktatásban az elmúlt két évben korszakos jelentőségű megújulás bontakozott ki, jórész t éppen a felsőoktatási törvény koncepciójának és tervezetének hatására. Ennek néhány elemét szeretném említeni. A felsőoktatási intézmények hallgatólétszámát rendkívül feszített ütemben növeltük. Igaza van: nagyon elmaradtunk a számban. Az 1990es 76 600 fős nappali tagozatos hallgatólétszám 1992re több mint 21%kal, vagyis 92760 főre emelkedett, és továbbra is vállaljuk az alapképzésben részt vevő elsőéves hallgatók évi 1015%os növelését. Ehhez, ha szűkösen is, de biztosított a költségvetési támogatás. Az európai országokban mindenütt jelentős a főiskolai vagy egyetemi képzést követő úgynevezett posztgraduális képzés. Az elmúlt két esztendőben mind az egyetemeken, mind a főiskolákon új szakirányokban indult meg a kiegészítő vagy szakosító, illetve másod diplomás képzés, nem utolsósorban ide tartozik a nyelvtanárok átképzése, amely a munkahelyi igényeknek történő jobb megfelelést is lehetővé tette. Ilyen alapdiplomára épülő képzésben jelenleg 16 ezren vesznek részt. '93 őszén az Országgyűlés által megszava zott költségvetési támogatás segítségével induló posztgraduális doktoranduszképzésen mintegy ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait. A közoktatás és a felsőoktatás határán helyezkednek el azok a képzési formák, amelyek ugyan nem adnak egyetemi vagy főisko lai végzettséget, de bizonyos szakképesítést igen. Ezeknek az úgynevezett posztszekunderi vagy középfokot követő, de nem feltétlen felsőfokú képzési formáknak
