Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2629 S ha a politikai hatalom gyakorlásában alapvető a szolgálat szelleme, amely tisztává teszi a cselekvési szándékokat, mennyivel fontosabb ez az oktatásban, nevelésben, a mikor a hangsúlyt a második szóra kell hogy helyezzük. Napjaink európai rangú iskolatörténészének, dr. Mészáros Istvánnak elég csupán a legutóbbi években írt úttörő jelentőségű munkáit tanulmányozni, hogy lássuk: egy valódi iskolaképben az oktatás és a nev elés szét nem választható és a magyar pedagógiában is mily nagyszerű mesterek álltak tanítványaik mellett a kisiskolától az egyetemekig. A kezünkben lévő közoktatási törvény reménység az értékeket összefoglaló törekvés megvalósítására, amely a Szent Páli liberalizmus szellemében ezt hirdeti: "Vizsgáljatok meg mindent, és ami jó, cselekedjétek!" A törvényjavaslat, minden ellenkező híresztelés ellenére, helytálló helyzetelemzésre épül, amikor az elérendő célt megjelöli: szerkezetében, tartalmában és oktatóib an, vagyis, hogy meg kell újítani a teljes magyar oktatást, amint annak részét, a közoktatást is. A funkció tekintetében mégis mit látok problematikusnak? A jelen társadalom elvárásaihoz az oktatás javára félő, túlságosan is hiányoznak az anyagi, a tárgyi és a személyi feltételek jelenleg. A gondom nem csupán abból ered, hogy az alapkoncepció vázlatos, hanem a miből és a hogyan állandóan kitetsző bizonytalanságából is. A felsőoktatáshoz hasonlóan, legalábbis párhuzamosan jelenjövő láncolatában egy konszenz uson alapuló közoktatási koncepció, egy új pedagógiai nyelv bevezetése úgy érzem, nélkülözhetetlen lenne, vagyis hogy tudjuk, miről beszélünk. Egy alapkoncepció mindig megkönnyíti az amúgy is bonyolult összefüggések megfogalmazását és éppen az oktatásban, nevelésben a prioritás kijelölését. Ne felejtsük el, a régi gyakorlat még a domináns, ami a pedagógiai értékfelmérésben annak a lemaradásnak a jelenléte, amely jellegénél fogva aligha változhat egyik napról a másikra. A fentiek szellemében érzem az Átmenet i rendelkezések című fejezet helyzetfelmérő hangvételét is. Ugyanakkor éppen a valós helyzetből kiindulva teszem mérlegre az iskola strukturális átalakítására vonatkozó megfontolásokat. Nem a tartalmában kifejezett cél aggaszt, az valóban európai és modern , csupán a praxis eddigi, egyedi példái sugallják: az átmeneti időszak meghaladása után lesze igazán funkcióképes és általános a monolitrendszer felbomlását követő új gyakorlat, s ez nem kérdésként, hanem megállapításként hangzik el. Maga a törvény is uta l rá: "Az e törvény alapján - olvasom - kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többletköltségvetési támogatás nem igényelhető." 123. cikkely (7) bekezdés. Pluralista társadalomban a sokszínűség erény. Ezért aggódva hiányolom a Nemzeti Alaptanterv végleges formáját az oktatás tartalmi alapkövetelményei érdekében, amint nem készültek el a kimenetet szabályozó, lezáró értékelési vizsgakövetelmények sem. A tervezetben ugyanis, véleményem szerint, a hangsúly az iskolatípusokról áttevődik a pedagógiai szintekre és az ezekhez kapcsolódó intézményekre. Kétségtelen, igaz a régiek bölcsessége: "Quem dii odire, pedagogum facere", azaz akit az istenek utálnak, gyűlölnek, abból pedagógust csinálna k. Csakhogy ebben a gyűlöletben a határtalan türelem jelentkezik, és amint már említettem, az idő. S ha régen azt tartották, a jó pap holtig tanul, tehete mást az új idők pedagógusa is? Ezért csak hangoztatni tudom: köz- és felsőoktatás menthetetlenül egy másra utalt, egyazon hivatás, és a szaktudományi felkészültség, a pedagógiai kultúra ennek a meghatározója. Szilasy János 1827ben megjelent, A nevelés tudománya című munkájának fejezeteiben megjelenő követelmények ma is aligha lehetnek mások, például: ter mészetes, jó ész, megfelelő könyvek olvasása, amely által szerezzen általános jártasságot a tudományokban, művészetekben a
