Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 1., kedd a tavaszi ülésszak 35. napja - A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között Genfben 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között Genfben 1993. március 29-én aláírt kétoldalú mezőgazda... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
2620 partnerként nem kevés keserű tapasztalaton kell még túltenni magunkat a jövőben i s, de azt is tudjuk, hogy még több baj várna ránk magányosan. Közösséget keresnünk felismert szükségszerűségnek látszik tehát. A rossz emlékű KGST romjain az elmúlt időszakban jött létre a Visegrádi Négyek Szabadkereskedelmi Megállapodása, mely ez év márci us 1jén lépett érvénybe. Az európai integrációs folyamat vitathatatlan vonzási középpontjával, az Európai Közösséggel kötött európai megállapodást az elmúlt év novemberében ratifikáltuk itt, ezen Ház falai közt, s most feladatunk az, hogy ugyanezt tegyük ezen megállapodás kistestvérével - elnézést, nem plagizálni akarok, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának egyik főtisztviselője használta a gazdasági bizottsági vita során ezt a rendkívül találó kifejezést - tehát ezen megállapodást - mármint az európai megállapodás kistestvérét lesz most itt módunk ratifikálni, mely a nyugateurópai országok másik félelmetes gazdasági erejű integrációs szervezetével, az EFTAval, az EFTA hét tagországával tereli multilaterális szerződéses keretek közé kereske delmi kapcsolatainkat. Bár az Európai Közösségekkel kötött európai megállapodás és az EFTAval létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás között kétségtelenül nem kevés hasonlóság is található, de ugyanakkor jelentősek a különbségek is. Mindkét megállapod ás a szabadkereskedelem alapjára szerveződik, még ha egymással párhuzamosan, egymástól elszakítva is. Ennyiben adott hasonlóságuk. Az EFTAmegállapodás ugyanakkor jóval szűkebb területet kezel, mint az európai megállapodás. Eltekintve ugyanis a mezőgazdasá gi szektort érintő bilaterális levélváltásoktól s a mai ratifikáció részét is képező finnmagyar mezőgazdasági megállapodástól, ez a megállapodás csak az ipari és élelmiszeripari termékek szabad kereskedelméről szól, pontosabban arról az aszimmetrikus fol yamatról, melynek végén 2003 júniusában eljutunk a teljes vám- és kvótamegkötöttség nélküli szabad kereskedelem helyzetébe ezen termékek vonatkozásában. S bár tudvalevő, hogy a kereskedelem önmagában nem kizárólagos gyógyszer a gazdasági bajok megszüntetés ére, mindenesetre a talpraállás fontos stimulálója lehet. Az Európai Közösségekkel kötött európai megállapodástól eltérően az EFTAval aláírt dokumentumnak nincsenek politikai, kulturális, biztonsági, pénzügyi, információs, munkaerőmozgási és jogharmonizá ciós vonatkozásai. Nem beszél a megállapodás politikai párbeszéd szükségességéről, vagy a civil társadalom szervezeteinek nyújtandó támogatásról. Nem szól a PHAREprogramról vagy ehhez hasonló más gazdasági és műszaki segítségnyújtási intézményről. Nem bes zél a továbbfejlesztés szükségességéről, a transzeurópai érdekekről, az energetika, a környezetvédelem, a szállítás, a telekommunikáció, a tudomány és a kutatás területén. Nem beszél ez a multilaterális megállapodás még a kereskedelmi kapcsolatok teljesség éről sem, hisz a mezőgazdaság kimaradt szempontjai közül azt a bilaterális levélváltások körébe utalja. Egy olyan megállapodás van tehát előttünk, mely a piacok bizonyos termékek részére történő kölcsönös - bár kétségtelenül javunkra - aszimmetrikus megnyi tásáról szól, s melyhez hasonlót az EFTA eddig rajtunk kívül nem kevesebb, mint öt országgal már megkötött, s a három balti országgal és Szlovéniával a közeljövőben, míg Albániával, Belorussziával, Ukrajnával s Moldaviával kicsit később szándékozik megkötn i. Elmondható tehát, hogy jelentőségét illetően valóban legfeljebb az Európai Közösségekkel kötött európai megállapodás kistestvéréről beszélhetünk, s tulajdonképpen az EFTAtagországokkal 1990 júniusában Göteborgban aláírt kooperációs nyilatkozat továbbfe jlesztéséről van szó. Ez a kistestvér azonban még sok mindenre képes lehet, még arra is, hogy szándékainknak s érdekeinknek ellenére túlnőjön nagy testvérén. Oda kell rá figyelni, nehogy ez bekövetkezhessen, nehogy később kiderüljön, hogy egy új KGST alapo kmányát ratifikáltatták most velünk jó szándékú partnereink.
